Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatáskörök... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
1414 Nos, tisztelt képviselő úr, a baj az, hogy most már nem kell kibújni alóla. Nem kell kibújn i, mert most azt az utat választottuk, hogy amit nem tudunk megvalósítani, mert a gazdasági szféra ellenáll, akkor most hozunk olyan szabályozást, hogy ezt mind ne kelljen megtenni. Ha figyelmesen elolvassa a hatásvizsgálatnál, akkor higgye el, hogy ez így van. Csak a (4) bekezdést hadd mondjam: köteles adatot szolgáltatni az egészséget érintő területen - most összevontam rövidítve. Ehelyett az jön be, hogy: külön kérelemre tájékoztat. Azért a kettő között, bocsásson meg, mérhetetlen nagy különbség van, és a példát nem véletlen mondtam el! Ha egy önkormányzat esetében nem kerül be a környezetvédelmi programba, lehet keresni a felelőst, hogy ki miatt nem, és sosem találjuk meg, mert azt mondja a szennyező, hogy tőle nem kérte senki, közben meg az önkormányzat azt mondja, hogy bocsánat, egy korábbi polgármester volt és egy korábbi testület. Miről van szó? Erről van szó, igen tisztelt képviselőtársam, hogy nyitottunk egy kaput. Ami eddig egy szűk kapu volt, és ki tudtak menekülni a hatóságok segítségével, gyorsa n hozzáteszem, a környezetszennyezők, a környezethasználók, most egy kicsit kitártuk. Ez az, amit én kérek, hogy ne tárjuk ki. Ezt szűkítsük egy picit összébb! Ha lesz még időnk meg kedvünk, meg a képviselőtársaink még jó szívvel veszik, hogy hozzászóljunk , akkor néhány olyan dolgot lehet mondani a rendeletekből, és bizony, képviselő úr, a rendelet ma is lehetővé tenné, hogy adott esetben például részletes környezeti hatástanulmánnyal valósuljon meg egy égető, csak megkeresik a kisebbik ellenállást a hatósá gok, és nem tesznek részletes környezeti hatásvizsgálatot, így nem kell közmeghallgatást tartani, a lakosság nem szólhat bele, nem kell helyi népszavazást tartani, és könnyen épülhet az égető. Erről van szó, nagyon egyszerű példával! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kérem képviselőtársaimat, hogy a kétperces felszólalásokban a korábbi rendes felszólalásokhoz igazítsák kifogásaikat. Megadom a szót kétperces felszólalásra Orosz Sándor képviselő úrnak. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Lehet, hogy elragadott bennünket a vita heve, mert egymásra reagálunk… ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Úgy tűnik. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : …de egy olyan korábbi fölvetésre, ami a törvé nyjavaslatban van, nevesen: biztosíte többletjogot a nyilvánosság, az állampolgárok számára, hogy megismerhessék a törvény értelmében őket megillető adatokat, avagy sem? Mivel két törvényjavaslat is van, ezért nem konkurálva, de például a környezet védelm ének általános szabályairól szóló néhány passzust az egyik, néhány passzust a másik módosít. Ezért lehet, hogy elkerülte például Pap János képviselőtársam figyelmét az, hogy még egyszer mondom, változatlanul maradtak a környezeti információs rendszerre von atkozó előírások, így többek között az is, amit így elég nehezen fogok tudni fölolvasni, csak utalok rá, hogy például az 50. § (1) bekezdése, ami meglehetős szigorúsággal ír elő olyan kötelezettséget, amit ön most számon kér, mert ezt a passzust nem olvast a a másik törvényjavaslatban. Azt gondolom, hogy a két törvényjavaslat, valamint a ma hatályos törvényszöveg egybevetése együttesen azt eredményezi, hogy nem szigorúbb, de nem is enyhébb, de mindenképpen talán végrehajthatóbb és számon kérhetőbb módon lehe t a nyilvánosság garanciáját kérni például a környezetszennyezőktől. Arra meg maximálisan partner vagyok, hogy ha a közös elemzés azt mutatja, hogy ez mégsem így lenne, akkor itt a lehetőség: valamelyik törvényjavaslathoz benyújtott
