Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatáskörök... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PARRAGH DÉNES (Fidesz):
1412 Ha és amennyiben képviselőtársamnak az a gondja, hogy az információ nincs meghatározva a környezetvédelmi törvényben, akkor ezt mint tényt meg tudom erősíteni. Az információ a környezetvédelmi törvé nyben nincs meghatározva. De az információ mint a magyar nyelv szabályainak megfelelő kifejezés tartalmazza mindazokat az ön által fontosnak ítélt dolgokat, ezért véleményem szerint nem szükséges módosítani. De ha mégis, én abban tényleg partner tudok lenn i, hogy módosítsuk, de csak akkor, ha szükséges, mert megítélésem szerint az információ több, mint az adat, és tartalmazza az adatot. Másrészt azt gondolom, hogy én nem elszóltam magam. Ma is azt gondolom, az embereknek joguk van tudni, hogy hol élnek, mil yen hatásoknak vannak kitéve, és azt hiszem, ez a törvénymódosítási javaslat ennek megfelel, ezért támogatjuk. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Pap János képviselő úrnak, a Fideszből. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szép en, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az információ és az adat szavak kapcsolatát azért hoztam elő, mert a törvényjavaslat később - főleg a rendeleteknél - óhatatlanul visszatér az adathoz, mert az adat kézzelfogható. S ahogy Orosz képviselő úr mon dta, valóban tudjuk, hogy a törvényben mit jelent az adat, de nem tudjuk, hogy mit ért információ alatt. A példát azért mondtam el, hogy mit értünk az információ alatt, és mit értünk a konkrét adat alatt. Tisztelt képviselőtársam, viszont amiért most szólt am, az a “joguk van tudni”. Szeretném önnek elmondani, hogy a mai törvény 12. §a - különösen az (1) és (4) bekezdése - módot és lehetőséget ad arra, hogy ma Magyarországon mindenki tudja, hol él, milyen környezetben, milyen környezetterhelők vannak, és mi t kell tenni azért, hogy egészséges környezetben éljen. Igen tisztelt képviselőtársam, a mai szigorú jogszabályok mellett ezt nem követelik meg a hatóságok, nem élnek a törvénynek ezzel a rendelkezésével. Előfordulhat, hogy egy város környezetvédelmi progr amjában a város egyik legnagyobb környezetszennyezőjének a tevékenysége még érintőlegesen sem szerepel. Miért nem? Egy város hallgatja el azt, hogy miről tájékoztatott a környezetszennyező? Vagy a környezetszennyező nem tájékoztatott? Tisztelt Képviselőtár sam! Ha ezt nem tették meg akkor, amikor kötelező volt, a hatóság nem élt ezzel a törvény adta jogával, akkor tessék mondani, hogyan fog élni akkor, amikor a jelen törvényjavaslat azt mondja, hogy ha valakit érdekel, kérheti? Tehát információt kérhet, de n em kötelező szolgáltatni. (16.40) Árulja el nekem, képviselőtársam, miért akarjuk mi azt megengedni a környezetszennyezőknek, a környezetveszélyeztetőknek, a környezethasználóknak, hogy legyen egy ilyen megengedő paragrafus benne?! Igenis, aki környezetet használ, szennyez, veszélyeztet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , az egészségre ártalmas tevékenységet folytat, az igenis tájékoztasson! Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Parragh Dénes képviselő urat illeti két percre a szó, a Fideszből. PARRAGH DÉNES (Fidesz) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ha már az adatoknál és információknál tartunk, akkor néhány fontos megjegyzést hadd tegyek, mert az is nagyon fontos, hogy mikori adatokat és hogyan kaphat meg; ha t úllépünk azon, amin tisztelt képviselőtársaim vitatkoztak, hogy megkapjae vagy ne kapja meg, hogyan kaphatja meg, milyen körben az adatokat az érdeklődő, a másik kérdés, hogy mikor. Tehát milyen adatokat, mikori adatokat és mennyiért? Miért mondom ezt? A jelenlegi gyakorlata a környezetvédelmi hatóságnak az, hogy az adófizetők pénzén működő
