Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
1311 hogy legyen egy magyar útlevél, amivel ugyanúgy utazhassa nak, mint a magyarok, nos, ezzel a vízummal valóban ugyanúgy utazhatnak, mint a magyar állampolgárok, most megjelennek azok az érvek, hogy mi tulajdonképpen nem is utazni akartunk, hanem például gazdálkodni vagy egyéb hasznos tevékenységet folytatni. Azt g ondolom, hogy ilyen parttalan vitákba ebben a pillanatban nem lenne szabad belebocsátkozni. Azt kellene látni, hogy a Magyar Köztársaság mindent megtesz azért, hogy a határon túl élő magyarok korlátlanul mozoghassanak, emberi szabadságjogaikat korlátlanul élvezhessék az Európai Unió teljes területén majdan. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalá sra jelentkezett Herényi Károly frakcióvezető úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából: “Mikor fizetünk euróval?” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. Parancsoljon! HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tiszt elt Ház! A címet annyiban pontosítanám, hogy mikor lesz hivatalos fizetőeszköz Magyarországon az euró. Önök biztosan tudják, hogy nyáron egy négypártinak indult egyezséget írtak alá a résztvevők, végül három párt tette ezt meg, ami a gazdaságpolitika tízév es távlatairól szólt. Ennek a megállapodásnak a második pontja rögzítette, hogy az euró 2010es bevezetését a kormány és az aláíró pártok rendkívül fontosnak tartják; eléggé látványos ceremónia keretében került sor az aláírásra. Az Országgyűlés elé beterje sztette a kormány a határozati javaslatát, amely ennek a megállapodásnak más formát kíván adni, és ugyanígy szerepel benne ez a 2010es dátum. Nagy baj, hogy a korán megindult, előrehozott választási kampány egyik elemeként megjelent az euró bevezetésének elhalasztása miniszterelnök úr részéről. Nagyon nagy baj ez, hiszen nemcsak a magyar nemzetgazdaság számára okozhat jelentős problémát, hanem az ország megítélését is jelentősen ronthatja, hiszen itt nem másról, mint a magyar kormány szavahihetőségéről van szó. Nemzeti létkérdés az euró 2010es bevezetése, hiszen csak előnyei vannak, hátránya sokkal inkább csak a kormány esetében tapasztalható. Néhány az előnyökből. A gazdasági növekedés jelentősen nőne, egyes számítások szerint 11,5 százalékkal nőne évent e a GDP. Segítené az integrációt az európai közös piacba, termékeink 80 százaléka most is ott lel gazdára, még jobbak lennének a pozícióink. Növelné a beruházási, befektetési hajlandóságot hazánk felé, ugyanis a befektetőknek már nem kellene tartaniuk attó l, ha a hazai valutával esetleg probléma történne vagy az leértékelődne. Megszűnnének a különféle valuták használatából származó tranzakciós költségek. Megszűnne az árfolyamkockázat, ami nemcsak a befektetőket, hanem azt a több százezer adóst is érinti, ak iknek hitelük van lakás- vagy ingatlanvásárlás ügyében, és akik euró vagy svájci frank alapú hitelt vettek fel; esetükben rendkívül nagy az árfolyamkockázat. Megszűnne a magyar valuta sebezhetősége. Versenyelőnybe kerülhetnénk a konkurens országokkal - hát , erről sajnos lecsúsztunk. A 2008as csatlakozás teremtette volna meg ennek lehetőségét, számos velünk együtt csatlakozó ország meg fog minket előzni az eurózónához való csatlakozásban, ami nem lesz előny a magyar gazdaság számára. Minél kisebb és nyitott abb egy gazdaság, amilyen a magyar gazdaság és annak valutája, annál sérülékenyebb, annál érzékenyebb a nemzetközi pénzügyi és gazdasági folyamatokra. Ezeknek a kockázatoknak elejét tudnánk venni.
