Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Jelentés a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi tevékenységéről; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2004. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről, valamint a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi tevékenység... - VINCE MÁTYÁS, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság elnöke:
129 részletezése ugyancsak nem feladata. E zekre a kérdésekre az MTI Rt. 20042007. évi stratégiájának intézkedési terve ad választ. Az intézkedési terv, amelyet egyébként az ÁSZ rendelkezésére bocsátottunk, 79 pontban listázva sorolja fel a stratégiai akciókat, a felelősöket és a határidőket. A do kumentum első oldalán megjegyzésként egyébként olvasható, hogy az intézkedési terv lebontott határidőket 2005 végéig tartalmaz, az azt követő időszakra a gördülő tervezés vonatkozik. Továbbá a felső szintű stratégiának véleményem szerint nem célja és nem f eladata a következő évek támogatási igényeinek előrejelzése sem.” Vagy - ezt is idézték többen : “Az ÁSZjelentés 10. oldalán szereplő megállapítás szerint a középtávra tervezett stratégia nem határozza meg azokat a konkrét célokat, amelyek a közszolgálat i feladatok ellátása javításának érdekeit szolgálják. Meggyőződésem szerint stratégiánk igenis meghatározza a hiányolt célokat.” Állításom alátámasztására idézném stratégiai tervünk összefoglaló részéből az erre utaló részt. “Az MTI Rt. közszolgálati szakm ai alapfeladata a széles körű hírszolgáltatás - a törvényi feladatoknak megfelelve - a hazai és külföldi politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos, kulturális és sportélet történéseiről, ezek dokumentálása az archívumok bővítésével, versenyképes hír, i nformáció- és multimédiás szolgáltatások a cég hírnevének és a piaci elvárásoknak megfelelően magas minőségű, költséghatékony előállítása.” Ezt ugyancsak a stratégia tartalmazza, hogy emelni kell a közszolgálati szakmai tevékenység színvonalát, elsősorban a hírkiadás javításával. Nem mennék hosszasan bele ennek a kérdésnek a taglalásába. Azt gondolom, hogy ez egy szakmai vita az ÁSZ és közöttünk. Azt gondolom, hogy ebben persze kiki vérmérséklete és véleménye szerint tud állást foglalni és dönteni. Elmondt am azt, hogy az MTI menedzsmentjének és személyesen nekem ebben az ügyben mi a véleményem. (22.00) Visszatérve még az elhangzott kérdésekre, tulajdonképpen azt tudom mondani, hogy csodákra nem vagyunk képesek, mint ahogy egyetlen vállalat menedzsmentje sem , és valószínűleg nem olyan rossz az önképünk a saját munkánkról és elvégzett teljesítményünkről, mint ahogy Csapody úr ezt itt felszólalásában megjegyezte. Én azt gondolom, hogy az MTI színvonala, ellentétben az ő fölszólalásában foglaltakkal, nem csökken t. Én azt gondolom, hogy az MTI továbbra is színvonalasan végzi a munkáját, és sajnálom, hogy konkrétan nem fejtette ki Csapody úr, hogy mire gondol. Azt gondolom, Csapody úrnak azt az állítását is vissza kell utasítanom, miszerint az ÁSZ jelentése súlyos visszásságokat tárt volna föl az MTI tevékenységében. Elnézést kérek, súlyos visszásságot - ami egyébként, a súlyos visszásság egy igen elmarasztaló jelző , azt gondolom, hogy az ÁSZ a 2004es jelentésében egyetlenegyet sem tárt föl az MTI működésében. Am úgy az én értelmezésemben az a súlyos visszásság, amelyik rendőri feljelentéssel vagy ügyészségi vizsgálattal, vagy valami hasonlóval zárul, azt én is valóban súlyosnak vélném. De hála istennek ilyet az ÁSZ nem kezdeményezett, és ilyet az ÁSZ 2004ben nem állapított meg az MTInél. A humánerőforrásproblémák is terítékre kerültek a felszólalásokban. Megpróbáltam felszólalásomban elébe menni ennek a kérdéskörnek annyiban, hogy jeleztem - de talán egy kicsit más oldalról érdemes megvilágítanom, hogy mire is g ondoltam , miért is nem csinálta meg a Magyar Távirati Iroda azt a humánerőforrásgazdálkodási tervet, illetve azokat a teljesítményalapú munkaerőgazdálkodási szabályokat, amiket egyébként - mondtam és most is mondom - joggal hiányol az Állami Számvevősz ék. Azért, mert évek óta egyfajta átmeneti helyzetben van nemcsak a Magyar Távirati Iroda, hanem a teljes magyar sajtó. A teljes magyar sajtóra jellemző az úgynevezett színlelt foglalkoztatás. A teljes magyar sajtóra jellemző az osztott munkaszerződések ig en széles körű elterjedtsége, tehát egy olyan helyzet, hogy ne jogi oldalról közelítsem, amelyben a sajtó munkatársai, noha mondjuk, vegyünk három újságírót, adott esetben ugyanannál az újságnál, hogy ne az MTIvel példálózzam, de mégis az MTIre is vonatk ozik ez a példa, mind a hárman férfiak, mind a hárman 35 évesek, mind a hárman egyetemet végeztek, mind a hárman ugyanúgy újságírói múlttal rendelkeznek: az egyik státusban van, és teljes fizetést kap; a másik megkapja az
