Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Jelentés a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi tevékenységéről; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2004. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről, valamint a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi tevékenység... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSAPODY MIKLÓS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
124 más miatt, az nekünk most mindegy, mert ennek a vidéki újságírás további provincializálódása, a köztájékoztatás beszűkülése és elszürkülése lesz a következménye, ma, Magyarország uniós történetének kezdetén, az állandóan hangoztatott információs és tudásalapú társadalomban, a friss információk, a hiteles tájékoztatás és a megalapozott tudás egyre kiélezettebb versenyében. Arról van szó, hogy összességében erősen romlott az MTI színvonala, az elmúlt években csö kkent a szövegek tartalmi és nyelvi minősége, exkluzivitása, használhatósága, hogy ne mondjam, elemi helyesírása. Arról van szó, hogy a vidéki - ami nem minőségi minősítést jelent, csupán helyhez kötöttséget - újságírás színvonala is sajnos provincializáló dik, néhány év múlva már nem lesz a vidéki lapoknál ember, aki az országos újságíróutánpótlásba is be tudna kapcsolódni, mert nem tud lépést tartani az információkkal. Ők a vidéki olvasókat sem képesek mindig jól tájékoztatni, és bár igaz, hogy az interne t igen jó dolog, a sajtót, az újságot és benne a friss hírt éppúgy nem képes semmi sem pótolni, mint a kinyomtatott könyvet. Külön probléma a már többek által említett határon túli magyar tájékoztatás kérdésköre. Csak emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy amikor a nemzeti hírügynökségről szóló törvény megszületett, akkor az Országgyűlés tulajdonosi mivolta éppen azért került bele, mert az MTIt kiemelt nemzeti intézménynek tekintettük, különös fontosságú szervnek, olyan, mással nem pótolható intézményn ek, amelynek vagyona, archív anyagai a nemzeti vagyonnak, a nemzeti kulturális örökségnek nem csupán a részét képezik, de olyan arany alapot is, amelyen a modern magyar nemzeti hírszolgálat monopóliuma felépíthető és jól is működtethető. Sajnos ma nem ez a helyzet, sőt, éppen ezért teljes reformra van szükség. Tisztelt Országgyűlés! Nemrégiben az egyik nagyiparos vállalkozó úgy nyilatkozott, hogy “Az alkotmányos berendezkedésünk kereteit megteremtő Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásait, úgymond, senki sem vett e komolyan, később azonban a rájuk épülő törvények elkezdtek működni, és ez lett a baj.” Tény, hogy a rendszerváltoztatás kezdete óta eltelt másfél évtizedben megérett a helyzet a rendszer átépítésére. Az MDF ezért is szorgalmazza nemcsak a négyéves ciklus okon átívelő, nemzeti érdekek szerinti stratégiai tervezést, hanem az alkotmány, az államrendszer és a parlament reformját is. Tény azonban az is, hogy még ha, úgymond, komolyan is vettük az általunk meghozott törvényeket, nem mindig láttuk be a szükséges változtatások kényszerét. Ha pedig beláttuk, mint a teljes joggal agyonszidalmazott médiatörvényét, akkor a rutin és a lassúság, a kényelem, leginkább pedig az ellentétes politikai érdekek elkeseredett szembenállása tette és teszi ma is lehetetlenné a vált oztatást. Már a 2001es beszámolót is azzal fogadtuk el - az ÁSZ kezdeményezésére , hogy át kell tekinteni a törvényt és az MTI alapító okiratát, mégpedig a teljeskörűen összehangolt szabályozás kialakítása, a közszolgálati feladatok és az ellátásukhoz sz ükséges állami támogatás egyértelmű és pontosabb meghatározása érdekében. Az MDF úgy ítéli meg, hogy a nemzeti hírügynökség esetében a helyzet politikailag nem kiélezett, ezért van rá esély, hogy a róla szóló törvény szakszerű és szakmai módosítására a köv etkező időben mégis valahogy sor kerülhessen. Melyek azok a problémák, amelyek javarészt a ma hatályos szabályozásból erednek? 1. “A korábbi szabályozási és társasági gazdálkodási hiányosságok tavaly megismétlődtek, az együttműködésben meglévő korábbi zava rok mellett újak keletkeztek, szükségtelen feszültséget és felesleges többletkiadásokat okozva.” 2. “A közszolgálati feladatok pontos meghatározása, a támogatások odaítélésének és felhasználásának átláthatósága, hatékony ellenőrzése uniós követelmény. Az á llami támogatás, működési céltámogatás, a társaság igénylése felhasználásának szabályozása tavaly sem készült el. Mindezen követelményeknek való megfelelés is feltételezi a nemzeti hírügynökségi törvény felülvizsgálatát. Emellett változatlanul aktuális fel adat a hírügynökségi törvényben jelzett, a változtatási időszakban végzendő feladatokról szóló törvény megalkotása.” Természetesen az ÁSZtól idézek. 3. “A társaság 2004 nyarán életbe léptette a 20042007 közti évekre vonatkozó stratégiai tervét, a stratég iai terv azonban nem határozza meg azokat a konkrét célokat és eszközöket, amelyek a
