Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Jelentés a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi tevékenységéről; az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Távirati Iroda Rt. 2004. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről, valamint a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság 2004. évi tevékenység... - ELNÖK (Harrach Péter): - VASS LAJOS, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
114 A bizottság határozati javaslatát tehát nem indokolnám, illetve ismertetném részletesebben. Pusztán tájékoztatásként említem meg, hogy a bizottság, bár egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot, természetesen nem minden bizottsági t ag, vagy nem minden parlamenti frakció egybehangzó álláspontot képviselt. Szóba került a bizottsági ülésen az MTI veszteséges működése, ezt kiki másként ítélte meg. Ahogy az MTI elnöke említette, ellenzéki és kormánypárti oldalon megfogalmazódott az az ig ény, hogy a vidéki tudósítói hálózat legyen teljesebb. Itt véleménykülönbség a történések, illetve a vidéki tudósítói hálózat működését illetően nem volt, de az igény mindenesetre megjelent, elnök úr itt beszédében is reagált erre. Eltérő vélemény fogalmaz ódott meg a bizottsági vita során az ingatlanvagyon értékesítésével kapcsolatban, mármint a konkrét értékesítési aktussal kapcsolatban. Szóba került természetesen az, ami a határozati javaslat indoklásában a Számvevőszék mondandójából idézetként szerepel, az irányítási és vezetési rendszer problémája, és szóba került az MTI közszolgálati feladatainak problematikája, amiről a számvevőszéki jelentés és elnök úr is, a Számvevőszék elnöke is és az MTI elnöke is érdemben beszéltek itt. Minden véleménykülönbség e llenére és az MTI működését meghatározó problémák ellenére is azt gondolom, ismerve a mai magyar politikai viszonyokat, ismerve a közszolgálati médiumok körüli jelentős nézetkülönbségeket, az MTI működését mégiscsak dicséri, mégiscsak elismerésként lehet t alán értékelni azt, hogy a kulturális és sajtóbizottság a maga határozati javaslatát, Országgyűlés elé terjesztett határozati javaslatát egybehangzóan tudta támogatni. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, a kormány nevében kíváne felszólalni valaki. Megadom a szót Vass Lajos államtitkár úrnak. VASS LAJOS , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : A kormány támogatja a kulturális és sajtóbizottság határozatát. Köszönöm. ELNÖK (H arrach Péter) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a költségvetési bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, az ajánlás szerint 55 perces időkeretben. Megadom a szót Keller Lászlóna k, a költségvetési bizottság előadójának. KELLER LÁSZLÓ , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A költségvetési bizottság ma délelőtt tárgyalta mind az MTI Rt. beszámolóját, mind p edig a kulturális és sajtóbizottság országgyűlési határozati javaslatát. El kell hogy mondjam, hogy az az egységes támogatás, ami a kulturális bizottságban megnyilvánult, a költségvetési bizottságban már nem volt tetten érhető, hiszen a költségvetési bizot tságban 15 igen, 9 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett támogattuk mind a két anyagot. A vita elég hosszú volt a bizottsági ülésen, és az alapprobléma felvázolásában tulajdonképpen a kormánypártok és az ellenzék egyetértett. Azaz, ami itt is előkerült a v itában, egy olyan részvénytársaság beszámolójáról van szó, amely közszolgálati feladatot lát el, tehát egy speciális részvénytársaság működését kellett megítélni. Attól is speciális a részvénytársaság, hogy egy Országgyűlés a tulajdonosa, ráadásul létrejöt t egy tulajdonosi tanácsadó testület, az Állami Számvevőszék elnöke részletesen ecsetelte azt, hogy milyen problémákat vet fel a működésben ez a struktúra. Tehát világosan megfogalmazódott a költségvetési bizottsági ülésen, hogy mind a nemzeti hírügynökség ről szóló törvény, mind az alapító okirat megváltoztatása alapvetően szükséges ahhoz, hogy a feltételeken változtassunk, hiszen abban is egyetértettünk, hogy évente rendszeresen
