Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 5 (252. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1077 A konzervatív gondolkodás a felelősség gondolkodása, a konzervatív adópolitika az adócsökkentés politikája. De szemben a maguka t liberálisnak és szocialistának nevező politikusokkal, ezt csak akkor látja indokoltnak és elfogadhatónak, ha ennek a forrásai biztosítottak. Ha megnézzük az előző három esztendőt, megnézzük a költségvetési hiány alakulását, vagy megnézzük az államháztart ási hiány alakulását, akkor azt látjuk, hogy az a tervezettnél majdnem mindig a dupláját jelentette az év végére. A zárszámadási törvények erről szólnak. Tehát rosszul tervezett, rosszul kalkulált a kormány, ezért mondtam, hogy elvesztette a befolyását, a kontrollját az államháztartási folyamatok felett. És most, amikor kiderült, hogy nem lehet racionális módon, legalábbis úgy, ahogy ezt ők gondolják, rendet tenni, akkor, tovább rontván a helyzetet, most egy olyan adócsökkentésbe kezdtek, aminek a forrásait , a fedezetét a költségvetési törvény nem biztosítja. Körülbelül 300 milliárd forint adókiesésről van szó, aminek a forrásai a költségvetésben nem jelennek meg. Ez azt jelenti, hogy az a hiány, ami az előző esztendőkben képződött és felhalmozódott, nem csö kkenni fog, nem sikerül szinten tartani, hanem a következő esztendőben növekedni fog. Ennek van néhány nagyon kártékony hatása. A legkártékonyabb és a költségvetésnek és az adótörvényeknek ezt kellett volna elsősorban figyelembe venni, az eurózónához való csatlakozás már a kormány által bejelentett elhalasztása. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek a magyar gazdaság szereplőire, beláthatatlan következményei lehetnek arra a több százezer családra és emberre, akik különféle hitelekből lakást, ingóságok at vásároltak, és a hitelük zömét nem forint, hanem euró- vagy svájci frank alapú hitel képezi. Az árfolyamkockázat őket rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja. A magyar gazdaság kicsiny, nyitott és ebből adódóan kiszolgáltatott, a magyar gazdaság szereplői n agyon érzékenyek az árfolyamváltozásokra. Ha azt nézzük, hogy a társadalmi igazságosság mennyire érvényesül ebben a törvényjavaslatban - erre majd kitérek a részleteknél, de azért hadd említsem meg, hiszen Katona Béla képviselő úr itt említette, hogy a csa ládtámogatási rendszer milyen igazságtalan volt , akkor azt látjuk, hogy a tervezett személyi jövedelemadómódosítás az egészen kis jövedelműeknél, mondjuk, azoknál akik 100 ezer forintot keresnek egy hónapban, 0,8 százalék reálbérnövekedést jelent, 200 ezer forintnál ez fölmegy 2,3 százalékra, 6 millió forintos éves jövedelemnél, ami 500 ezer forint/hót jelent, már 4,4 százalék. Akkor kiket jutalmaz ez a kormány? (Dr. Katona Bélához:) Látom, hogy rázza képviselő úr a fejét, de ezt a szakszervezet, az MSZ OSZ tanulmányában leltem fel. Nem hiszem, hogy nagyot tévedtek volna. Még egy kérdés: vajon ki készítette ezt a törvénytervezetet? A célját talán abban lehet megfogni, hiszen nem szolgálja sem a társadalmi igazságosságot, nem szolgálja a versenypozíciók ja vulását, de azt egyértelműen ki lehet érezni ebből a tervezetből, hogy közeledünk a választáshoz. Már nincs egy esztendő arra, hogy a választásokra sor kerüljön. Ez egy választási adótörvénytervezet, és nyilván ilyen lesz a költségvetési törvény, illetve ilyen az is. A kormány ugyan tett erőfeszítéseket arra, hogy kiváló szakemberek segítségével egy adóreformot készítsen elő, de miután a szakemberek tudták, hogy adóreform önmagában nem készíthető el, ha a nagy elosztórendszerek reformjára ezzel egy időben nem kerül sor, nem tudtak munkát produkálni. Ennek következtében ezt a feladatot PRszakértőkre bízta a kormány. (12.20) És most nem teszünk egyebet, mint PRszakértők kétes értékű szellemi termékén vitatkozunk itt, a parlamentben, mert ennek a törvényterv ezetnek a gazdasági megalapozottsága erősen megkérdőjelezhető. A pénzügyminiszter úr szeptember 28án bejelentette, hogy a 2005. esztendőre tervezett 3,6 százalékos hiánycél 6,1 százalékra módosul, és a 2006. évi előzetesen bejelentett 2,9 százalékos állam háztartási hiánycél 4,7 százalékra változik. Mindezekhez még egyszázaléknyi hiány tartozik, amit a nyugdíjpénztári befizetések címszó alatt ma el lehet feledni, de 2008tól ez a lehetőség már nem áll fenn.
