Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 5 (252. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1041 kötelezettség alól, idetartozik a mellékfoglalkozás, a másodállás díjazása, a tisztségviselői tiszteletdíj. Az így befizetett díjak pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra, példáu l táppénzre jogosítanak. Az élőmunkaterhelés csökkentése érdekében több év alatt folyamatosan csökkennek a munkáltatók járulékterhei: 2006 novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, ami a foglalkoztatás növekedését is elősegítheti Magyaro rszágon; 2007ben 3 százalékponttal csökken a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék mértéke. A 3 százalékpontos csökkentés a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 1 százalékpontot, az Egészségbiztosítási Alapnál pedig 2 százalékpontot jelent, így a jelenleg 11 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 9 százalék, a 18 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék pedig 17 százalék lesz. Ezek a mértékek tovább csökkennek 2009től: a 26 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járul ék további 2 százalékponttal lesz kisebb, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 8 százalékra, a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék pedig 16 százalékra mérséklődik ezt követően. Tisztelt Képviselők! Szintén a reform új, lényeges eleme, ami már a jö vő évet érinti, hogy létrejön a nemzeti kockázatközösség. Ez nem más, mint hogy a központi költségvetés mindenki után, aki saját jövedelemmel nem rendelkezik, de igénybe veszi az egészségügyi szolgáltatást, a kiadásokat kifizeti. Technikailag ez úgy bonyol ódik, hogy a központi költségvetés 11 százalékot fizet be a nyugdíjasok nyugdíja, a kismamák járandósága után az Egészségbiztosítási Alapba. A fogva tartottak, a hajléktalanok, a mezőgazdasági őstermelők, az eltartott, jövedelemmel nem rendelkező családtag ok esetében a mindenkori minimálbér a fizetési kötelezettség alapja. Januártól kiépül az egyéni járuléknyilvántartási rendszer, ez képes lesz kiszűrni a járulékot nem fizetőket. A kockázatközösség létrehozásával annyiban nem változik a helyzet, hogy ha a tbalapok deficitesek, akkor a központi költségvetés a hiányt továbbra is fedezi. Így azonban a pénzügyi folyamatok jobban nyomon követhetők, és a folyamatos finanszírozás révén nem várható az Egészségbiztosítási Alapnál - mint ahogy ez az idén is megtörté nik - több mint százmilliárd forintos hiány. Az alap jövő évi hiánya, ahogyan az a napokban ismertté vált a benyújtott költségvetésben, mintegy 30 milliárd forint lesz. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy a bevezetőben már szóltam róla, a kormány javaslatot tesz két új adó bevezetésére is. Az egyik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagy ahogy az már eddig is közismertté vált, az ekho. Célunk az, hogy választási lehetőséget biztosítsunk a művészeknek, az újságíróknak, a szellemi szabadfoglalkoz ásúaknak, és egyben támogassuk olyan alkotmányos alapjogok érvényesülését, amelyek a művészeti alkotómunka önrendelkezésével, a sajtó szabadságával kapcsolatosak. Az ekho nem önálló jogviszony; olyan adó- és járulékátalány, amely százalékos mértékben terhe li a jövedelmeket, egy összegben fizetendő. Ki is ekhózhat? A törvény meghatározza azokat a tevékenységeket, mégpedig FEORszám alapján, amelyeknél az ekho mint átalányfizetési kötelezettség szóba jöhet, azaz választható. Aki ilyen tevékenységeket végez, a z választhatja az ekhót, ha egyébként munkaviszonyban van vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján dolgozik. A másik feltétel, hogy egy meghatározott jövedelemszintig az általános szabályok szerint történjen a közteherviselési kötelezettség teljesít ése. Ez a jövedelemszint alapvetően az éves minimálbér, ezen felül lehet az ekho kedvezőbb szabályait alkalmazni, mégpedig 25 millió forintos éves bevételi határig. Ha a magánszemély általános szabályok szerint adózó jövedelme kisebb, mint az éves minimálb ér, akkor ennek megfelelően a 25 millió forintnak arányosan kisebb részéig alkalmazható az ekho. A magánszemély az ekhózó jövedelemből 15 százalékos, a kifizető pedig 20 százalékos adót és járulékot fizet. A foglalkoztatói 20 százalékból 11 százalék az egé szségbiztosítási és 9 százalék a nyugdíjbiztosítási járulék. A biztosított 15 százaléka 11 százalékos személyi jövedelemadót és 4
