Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 4 (251. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1010 be. Az ország védelme szempontjából létfontosságú alakulatokat számoltak fel, fegyv ernemeket szüntettek meg. A Magyar Honvédség létszáma több ezer fővel csökkent. A Magyar Honvédség ma nem képes teljesíteni az alkotmányban és a honvédelmi törvényben rögzített legfontosabb feladatait. A Magyar Honvédség nem képes teljesíteni a Magyar Közt ársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit sem. Immár nyílt és egyre súlyosabb kritika éri hazánkat a NATOtól. A honvédség életének minden szegmensére kihat a honvédelmi költségvetés nyomorúságos helyzete. A költségvetési elvonások csak az i dén több mint 100 milliárd forinttal kurtították meg a tervezett összeget, amit a kormány megígért a magyar társadalomnak, a katonáknak és szövetségeseinknek, ami biztosíthatta volna a fegyveres erők normális működését és kiegyensúlyozott fejlődését. A kor mány erőltetett ütemben tért át az önkéntes haderőre, úgy, hogy annak feltételrendszerét nem biztosította. Óriási a honvédségben a lakáshiány; többéves késésben van a megmaradt laktanyák rekonstrukciója; a haditechnikai park leromlott; az új eszközök besze rzése vagy teljesen elmaradt, vagy csigalassúsággal folyik. A hadsereg morálja soha nem látott szint alá süllyedt. Az egzisztenciális bizonytalanság, a kilátástalanság lett úrrá a személyi állományon. Az Orbánkormány idején a katonáknak juttatott jelentős béremelés reálértéke az elmúlt években amortizálódott. A katonák életpályája nem kiszámítható, az előrejutásban a kontraszelekció dominál. Ezt a valóságban meglévő tendenciát, amelyet feltétlenül visszafelé kellene fordítani, a most benyújtott törvényjava slat csak erősíti. A törvényjavaslatban túlságosan sokszor szerepel a szabályozás helyett az a kitétel, hogy külön jogszabály rendelkezik majd a tényleges szabályokról. Azt is mondhatnánk, hogy a miniszter akár kényekedvére szolgáltathatja ki őket, vagy s zolgáltathat majd törvényt a katonáknak, a katonák feladatvégzésének, ami semmiképpen sem szerencsés a mi álláspontunk szerint. Beszél a törvényjavaslat egy harmadik állománykategóriáról, ez többször elhangzott, az önkéntes tartalékos állományról. Ez fonto s, mi magunk is támogatjuk, és többször kezdeményeztük, hogy a tartalékos rendszert ismét hozzuk működőképes helyzetbe. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a törvény egy kicsit előreszaladt, hiszen a mi információink szerint összesen 43 fő vállalt ilyen típu sú szolgálatot, tehát úgy tűnik, valamilyen baj van ebben a rendszerben. Úgy tűnik, hogy ebben a törvényjavaslatban nem helyeznek kellő hangsúlyt arra nézve sem, hogy ez a rendszer életképes, működőképes rendszer legyen. Nincsen kiforrott stratégia erre a feladatrendszerre sem. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy amikor a szerződéses katonák jelentősége egyre nő a hadseregben, és a toborzásukra hatalmas összeget fordít a honvédelmi kormányzat, miközben persze felvétel alig van, a megtartásukra egyre kevesebb go ndot fordít. A benyújtott törvényjavaslat is tovább csökkenti a katonai pálya vonzerejét. (16.40) A kormánypropagandában sokszor elhangzik, hogy a Honvédelmi Minisztérium mindent megtesz a katonák társadalomba való harmonikus visszailleszkedéséért, miután kilépnek a szervezet kötelékéből. Ezzel szemben a törvényjavaslat a korábban biztosított leszerelési segélyt is jelentősen megkurtítja, nem beszélve arról a tényről, hogy a lakhatással kapcsolatosan is romló feltételeket biztosít a szerződéses állomány szá mára. Úgy érzékeljük, hogy rejtett politikai szándékok is fellelhetők a törvényjavaslatban. Ez nem más, mint az, hogy az idősebb generációhoz tartozó hivatásos katonák juttatásait és lehetőségeit törekszik bővíteni. Nem is olyan régen a katonák jogállásáró l szóló törvény akkor aktuális módosításakor, amit már a jelenlegi kormány szándékozott megtenni, kifejtettük, hogy nem értünk egyet a rendelkezési állományban tarthatóság három évre történő módosításával. A jelen javaslat mintegy belátja ezt, és a január 1jétől rendelkezési állományba kerülők már csak egy évre kapnak a rendelkezési állományba helyezés által esélyt a szervezetben maradáshoz.
