Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 4 (242. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
487 ELNÖK (Harrach Péter) : Pásztohy államtitkár úré a szó. PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékf ejlesztési minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Nem akarok történelmietlen lenni, de ha ez a hozzászólás 1966ban hangzik el az akkori parlamentben, akkor lett volna jogosultsága és alapja, de ha nem téveszt em össze az évszámot, akkor most 2005öt írunk, és 1990től piacgazdaság alakult ki, 2004. május 1jétől az Európai Unió tagja vagyunk, egy 450 milliós nagy piacnak vagyunk a szereplői, amely piacon bizony a versenyképtelenségi problémáink, az elmúlt évtiz edek, évtized, évek minden, a stratégia hiányában történt, a politikai széljárásnak kitett mindenféle risszrossz döntésnek most isszuk meg a levét, amit a képviselőtársam alátámasztott. A Mizoval kapcsolatosan engedje meg, hogy röviden válaszoljak. A mini sztériumi információ szerint is a Mizo tulajdonosi köre körülbelül egy hónappal ezelőtt kivásárolta a Sole Hungária Rt.t, ezzel párhuzamosan felállították a Mizo menedzsmentjét, és a két társaság, a Mizo és a Sole vezetésével a szegedi székhelyű vezérigaz gatót, egy ír urat bíztak meg. Az új vezérigazgató a Mizo Rt. helyzetének áttekintését követően bejelentette, hogy a társaság kecskeméti székhelyű tejüzemét bezárja, a termelést megszünteti. Tehát piacgazdasági körülmények között, miután magántulajdonban v an a tejüzem, a menedzsment előkészítése, javaslata után a tulajdonos dönthet úgy, hogy ő bizony bezárja, mert neki nem éri meg; csak alátámasztásul, hogy milyen a piaci viszony, ez a megátalkodott - sokat mondjuk. Tekintve, hogy a piacgazdaság működését a kereslet és a kínálat viszonya is meghatározza, és hangsúlyozva, hogy a magáncég működését és intézkedéseit állami eszközökkel nem lehet befolyásolni, a Mizonak a kiskunsági és egyéb tejtermelőkkel kötött termékértékesítő szerződéseit a kecskeméti üzem be zárása nem befolyásolhatja. A termelői tejet az új tulajdonosnak is át kell vennie. Tehát az, hogy most bezárnak egy üzemet, nem azt jelenti, hogy a másik üzemébe a kiskunsági tejtermelő tejét ne vásárolja föl és ne szállítsa be. A tej felvásárlása és elsz állítása is az új tulajdonos feladata. A termelőknek pedig teljesen közömbös, hogy a tejet Szegedre vagy Pécsre, esetleg más telephelyre szállítják feldolgozásra vagy egyéb felhasználásra. Amennyiben az új tulajdonos a termékértékesítő szerződésben foglalt aktól eltér, a termelők jogaikat bírósági eljárás keretében is érvényesíthetik. Hadd mondjam azt, képviselőtársam, hogy 2000ben, amikor a Mizo megvásárolta a kaposvári Class Tej vállalatot, úgy döntött, hogy megvásárolja, mi is, az Agrária Szövetkezet vel e kötöttünk szerződést, és nem fizette ki. 3540 millió forintját a mi tulajdonosainknak nem fizette ki. Egy másik vállalkozásnak 60 milliót nem fizetett ki. Még a mai napig is megy a pereskedés. Sajnos, azt kell mondjam, hogy a piacgazdaság körülményei kö zött vannak ilyenek, főként akkor, amikor a tejfeldolgozás, az élelmiszerfeldolgozás Európában koncentrálódik, a termelők meg nem veszik még sajnos időnként észre, hogy nekünk is, tejtermelőknek, gazdálkodóknak szerveződni, összefogni kell, hogy egységese n lépjünk fel a tejfeldolgozókkal szemben az érdekeink érvényesítése érdekében. Egyébként a kormányzat a magyar áruk védelme érdekében, az uniós gazdálkodók, az uniós termékek minőségellenőrzése szigorításával sokat tesz pont a 2,8as tejnek a polcról val ó levételével vagy a tojásnak a bezúzatásával, de természetesen a minőség oldaláról lehet megközelíteni, és a szabályok betartásának elmaradása révén lehet ezt a külföldi terméket korlátozni. Nagyon fontosnak tartom végezetül még egyszer aláhúzni azt, hogy elsősorban a gazdálkodóknak, a termelőknek ki kell építeni azokat a szervezeteit, érdekvédelmi szervezeteit, termelői közösségeit, amelyekkel közösen tudnak hatékonyan a termelésük fejlesztését is szolgáló beruházásokat megvalósítani, illetve a feldolgozó iparral kapcsolatosan az érdekeiket érvényesíteni. Úgy gondolom, 2005 nyarán egyre inkább előtérbe kerül az, hogy őszintén, világosan, nyíltan kell a termelőkkel, a gazdálkodókkal - magam is 30 évig műveltem a szakmát - beszélni, mert nagyon sok a politika i félremagyarázás, a gazdálkodók félretájékoztatása, és bizony még inkább, ahogy önök
