Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 4 (242. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter):
485 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Már itt sok mindenről volt szó, de mindenekelőtt engedje meg, hogy a meggytermeléssel, illetve a kertészeti k ultúrákkal kapcsolatos problémákra reagáljak. A kertészeti termékek, s így minden termék termesztése, előállítása egyben - aláhúznám - vállalkozás is. A vállalkozás eredménye pedig a piacon dől el. A piac működését a keresletkínálat piaci törvényszerűsége i mellett a minőség, a versenyképesség, az élelmiszerbiztonság határozza meg, de nem nélkülözi a megfelelő piacismeretet és a termelői szervezettséget; aláhúznám a termelői szervezettséget, amelyről sokat szóltunk az elmúlt másfél évtizedben. Az uniós csa tlakozással azok a kereskedelmi korlátok, amelyek a kiváló ízű termékünk piacra jutását akadályozták, mára megszűntek. A hazai meggytermesztés nemcsak a hazai élelmiszeripar, így a konzerv- és a gyorsfagyasztott terméket előállító hűtőipar piachoz igazodó igényeinek a kielégítését szolgálja, hanem jelentős friss áruhányad értékesül ipari célra az Unió országaiban, meghatározóan a német piacon, amely egyben a legjelentősebb felvevőpiacunk. Lengyelország az Európai Unióba történő belépésével a hazai termelőkn ek jelentős konkurens beszállítója lett e piacon, ismereteink szerint német érdekeltségű feldolgozók is megjelentek. Az utóbbi években a hektikus piaci viszonyok miatt, amikor magas értékesítési árak alakultak ki e piacainkon, hol lendületet vett a meggyte lepítés, hol az értékesítés gondjával kellett szembesülniük a termelőknek. Az idei évben a tavaszi fagy - amely nem ritka jelenség a gyümölcstermesztésben, és a területek fekvése szerint is differenciálódva mutatkozik - komoly hozamkieséssel járt. Emellett sok termelőnél a monília miatti fertőzés következményeként szintén terméskiesés jelentkezett. A kettő együttes hatásaként a tavalyi termésnél főleg a keletmagyarországi területeken, így a Nyírségben is kisebb hozamra számíthatnak a meggytermelők. Az árak a tavalyihoz képest várhatóan magasabbak, 100110 forint körüli kilogrammonkénti árat ajánlanak a feldolgozók és a felvásárlók. Azt azonban látni kell, hogy a külföldi feldolgozóipar, a kereskedelem nem mutat komoly érdeklődést a meggyalapanyag iránt, mer t a lengyel és német kínálat is meglehetősen beindult. Az uniós zöldséggyümölcs piacszabályozás nem állít mennyiségi korlátokat, kvótákat, csupán a piaci viszonyok érvényesülését hagyja, a termelőket a termelői értékesítő szervezeteken keresztül segíti. F ontosnak tartjuk a szakmaközi szervezetek érdekképviseleti munkáját abban, hogy a piaci viszonyok - a termelő és a feldolgozó, a termelő és a kereskedelem - között a piaci lehetőségekhez igazodó, konszolidált helyzetet alakítson ki az érdekeltek között. A piacgazdaság működésében a kormánynak alapvetően csak közvetlen (Sic!) ráhatása van. Tisztelt Képviselőtársaim! Most szembesülünk azzal a problémával, hogy az elmúlt másfél évtizedben egyik kormányzati, politikai erő sem - egyik kormányt sem illeti ezért n agy dicséret - készítette fel igazán az agrártársadalmat, a termelőket, a gazdálkodókat a versenyhelyzetre, a piacgazdaságban történő gazdálkodásra, és nem alakultak ki a termékpályás termelői értékesítő szerveződések, szövetkezetek, nem erősödhettek meg, mert későn, az utóbbi néhány évben foglakozott vele intenzívebben a kormány. Tehát most látjuk visszaköszönni azokat a problémákat, amelyeket nem oldottunk meg az elmúlt másfél évtizedben, és most hatványozottan jelentkeznek. Természetesen ez nem azt jelen ti, hogy a kormány az Európai Unió szabályrendszerét figyelembe véve ne segítse a termelőket, a gazdálkodókat főként a termelői értékesítő szervezeteken keresztül, hogy érvényesíteni tudják szándékukat, akaratukat. Én úgy érzékelem most - jövő héten lesz e gy konferencia a termelői értékesítő szervezetekkel kapcsolatosan , hogy a termelők, a gazdálkodók most már a bőrükön érzik, hogy itt az ideje, hogy szövetkezzünk, fogjunk össze a piaci munka területén, a termelés területén és az értékesítési feltételek j avításában is. ELNÖK (Harrach Péter) : Következik az utolsó napirend utáni felszólalás. Előre jelzem, mivel a kijelző és a monitor nem működik, figyelni fogom az időt, és jelzem képviselő úrnak, ha letelt az 5 perc.
