Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 20 (239. szám) - Ján Jasovsky, a szlovák számvevőszék elnökének és kíséretének köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
24 A képviselő úr hozzászólásának id eje alatt érkezett meg az MTI híre, amely a jegybank monetáris tanácsának döntése alapján újabb 0,25 százalékos jegybanki alapkamatcsökkenésről szól. Számomra ez a döntés egyértelműen igazolja azt, hogy a monetáris tanács tagjai a jegybank vezetőivel egye tértésben úgy ítélték meg, hogy a magyarországi gazdaság helyzete, a magyarországi pénzügyi folyamatok indokolttá és lehetségessé teszik azt, hogy ezzel a mértékkel tovább csökkenjen a magyarországi jegybanki alapkamat, ami meggyőződésem szerint azt jelzi mindenki számára, hogy a kormány politikájával az elmúlt időszakban meglehetősen vitatkozó viszonyban lévő jegybank is elismerte és elfogadta azt a tendenciát, amely Magyarországon mind a költségvetéspolitikában, mind pedig általában a pénzpolitikában az elmúlt hetekben és hónapokban lezajlott. Ezért úgy ítélte meg, hogy indokolt és szükséges egy ilyen kamatcsökkentés végrehajtása. (14.10) Meggyőződésem szerint ez az ország érdekében áll, ez az ország költségvetési helyzetének is érdekében áll, és az orszá gban működő vállalkozásoknak is érdekében áll, hogy ez a csökkentés bekövetkezett. Szeretném ugyanakkor azt is megemlíteni itt a Ház előtt, hogy úgy tűnik, az adóval kapcsolatos megnyilatkozásokban, illetve a gazdasági növekedés várható ütemével kapcsolato s megnyilatkozásokban némelyek, némely politikai szereplők nem nagyon tudják magukat türtőztetni, és nem nagyon tudják magukat visszafogni. Értünk meg már olyan periódust ebben az országban, amikor 7 százalékos gazdasági növekedést ígért valaki, és 2,9 szá zalékot tudott belőle produkálni. Értünk meg már olyan periódust ebben az országban, amikor nagyarányú adócsökkentésről és köztehercsökkentésről beszélt valaki, és ezt követően négy év alatt mintegy 6 százalékponttal növekedett Magyarországon a személyi jö vedelemadóban az átlagos adóterhelés. Az a kérésem, hogy mindenki figyelje meg, hogy az ígéreteket mennyire hajtotta végre, és mennyire nem hajtotta végre egy korábbi kormányzat, és ha korábban hiába ígért 7 százalékot, mert nem tudott csak 2,9et teljesít eni, akkor ne higgyenek annak a blöffnek, mert nem másról van szó, mint blöffről, amely ismét 7 százalékos gazdasági növekedésről szól, és ne higgyenek olyan adócsökkentési ígéreteknek, sőt követeléseknek, amelyek megfogalmazói, amikor lehetőségük volt rá, nem csökkentettek, hanem 6 százalékponttal növelték az átlagos adóterhelést Magyarországon. (Zaj.) Kérek tehát mindenkit, hogy felelősen nyilatkozzon, és kérek mindenkit arra, hogy blöfföknek ne üljön föl. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok sor aiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Herényi Károly frakcióvezető úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, “A normális Magyarországért” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb miniszterelnök úr napirend előttije és a hét végi brüsszeli csúcs eseményei egy dolgot nyilvánvalóvá tettek számunkra: egy illúzióval szegényebbek lettünk, Magyarország rövid távú, hosszú távú problémáit önmaga hozzájárulása és erőfeszítése nélkül az Európai Unió biztosan nem tudja megoldani. Csak megjegyzem zárójelben: remélem, nem lesz igaza azoknak az EUszke ptikusoknak, akik azt hangoztatták a csatlakozás időpontjában, hogy olyan mindegy, hogy belépe Magyarország, ahová Magyarország beteszi a lábát, ott általában az utóbbi időben minden tönkre szokott menni. Remélem, hogy az Európai Unió nem fog így járni. A normális Magyarország programjának az alapvető kérdése az, hogy mit is jelent a normális Magyarország. A normális Magyarország nem jelent egyebet, mint hogy mindenki teszi a dolgát: a tanító tanít, az orvos gyógyít, a mérnök tervez, a kőműves házat épít, a politikus pedig politizál, és
