Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - BÁNKI ERIK (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - ÉLŐ NORBERT (MSZP):
189 összefüggésben bevallják a jövedelmeket, és ezek után adózni kell, mert egyébként nem lehet csökkenteni ezeket az adókat. Ez az elképzelés, ami a kormány javaslatában szerepel, erre irányul. Mert azt hiszem, azt képviselőtársaim is belátják, hogy nem minden vállalkozó van abban a helyzetben, hogy csak a minimálbért vallja be; ezt vallj ák be azok is, akik meglehetősen tehetősek, és ez látszik is a vagyonukon; általában ők is minimálbért vallanak be. Nem arról van szó, képviselőtársam - lehet, hogy csak nyelvbotlás volt , hogy a kicsi jövedelmezőségi mutatókat ellenőrzik. Éppen arról bes zéltem, hogy a hátrányos helyzetű térségekben, településeken ez a jövedelmezőségi mutató legyen kisebb, de önmagában ott van ellenőrzés, ahol az adott jövedelmezőségi mutatót nem teljesítik. Tehát lehet olyan település, ahol kicsi a jövedelmezőségi mutató, az még önmagában nem jár együtt ellenőrzéssel. Az jár együtt fokozott ellenőrzéssel, ahol az adott településre vagy szakmára jellemző jövedelmezőségi szinteket nem teljesítik. Úgy gondolom, az viszont mindannyiunknak az érdeke, hogy ez így történjen. ELNÖ K (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Bánki Erik fideszes képviselőnek. BÁNKI ERIK (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amiről az imént Farkas képviselőtársam beszélt, ezek az egyes szakmákra vagy szakterületekre megállapított jövedelmezőségi mutatók, azt gondolom, ezzel ez az egész rendszer abszolút rossz irányba hat. Az elképzelés, ami ennek a bevezetését indokolhatta, valószínűleg az, hogy valóban, az azonos foglalko zási körben eltérő jövedelmi viszonyok között megpróbáljon valamilyen szinten rendet tenni. Véleményünk szerint azonban ennek éppen ellenkező a hatása; azaz ott ellenőriznek, ahol nem tudják ezeket a jövedelmezőségi mutatókat teljesíteni, miközben ahol edd ig e fölött a jövedelmezőségi mutató fölötti bért számoltak el bizonyos vállalkozások, azok szépen leszállítják a bérezés szintjét erre a bizonyos jövedelmezőségi mutatóra. Tehát amíg azokon a településeken, régiókban vagy kistérségekben, ahol nem képesek teljesíteni ezt a szintet, folyamatos ellenőrzéssel zaklatják a munkaadókat, addig a másik oldalon az állam bevételektől esik el, mert azok, akik eddig efölötti átlagbérszínvonallal rendelkeztek, szépen leszállítják erre, mert azt gondolják, nekik bőven el egendő lesz az is, ha ezt a szintet teljesítik. Ezért gondoljuk mi azt, hogy ez a rendszer nem tud megfelelően működni. Abban van ráció, hogy ez legyen térségenként eltérő, ezzel egyet lehet érteni, azonban az a baj, hogy egyes kistérségeken belül is nagyo n komoly eltéréseket mutatnak egyes vállalkozások lehetőségei. Hiszen van, aki olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezik esetleg beszállítói vonalon, ne adj' isten, külföldi piaccal, hogy exportra is tud termelni, mások pedig a belföldi viszonyok között próbá lnak mozogni, nekik nincsenek olyan jövedelmezőségi lehetőségeik, ezért még adott kistérségen belül is lehetnek ezek a viszonyok eltérőek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra következik Élő Norbert, a Magyar S zocialista Párt képviselője. ÉLŐ NORBERT (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt ellenzéki képviselőtársaim valamit félreértenek, ugyanis állandóan azt mondják, hogy 33 adóemelés történt a szocialistaliberális kormá ny alatt. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem az a lényeg, hogy mi történik egyegy adónemben, hanem az a lényeg, hogy az átlagos adóterhelés hogyan alakul. A Fideszkormány alatt például az szjaban 100
