Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ÉLŐ NORBERT (MSZP), a napirendi pont előadója:
174 törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Arató Gergely és más képviselők önálló indítványát T/16391. számon kapták kézhez a képvi selők. Most megadom a szót Élő Norbert képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. ÉLŐ NORBERT (MSZP), a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között - nagyon helyesen - törvényben szabályozta a forrásmegosztást a törvényalkotó. Erre azért volt szükség, hogy a különféle érdekkonfliktusokat egy harmadik, objektív személy kezelje. Szocialista képviselőtársaimmal azért nyújtottunk be módosítást az elfogadott törvényhez, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy vannak bizonyos ügyek, amik miatt javítani szükséges ezen a törvényen. Megpróbáltuk figyelembe venni mind fővárosi ellenzéki képviselőtársaim, mind a saját képviselőink véleményét. Mi ért lett szükség a módosításra? Az derült ki, hogy a vagyonkataszteri adatok nem teljesen tökéletesek. Főleg utalnék az Állatkert ügyére vagy az önkormányzati hivatalok meg nem létére a forrásmegosztásban, illetve a forrásmegosztás során kijöttek olyan leh etetlen adatok, amik egyes adótételeknél magasabbat állapítottak meg, mint a törvényi lehetőség. A harmadik ok, amiért benyújtottuk a módosító javaslatot, hogy a 10 és 20 százalékos eltérés fölfelé, illetve lefelé, úgy néz ki, túl nagy, hiszen akár 1 milli árdos elmozdulást is jelenthet egyegy önkormányzat életében, ami a 23 kerületi önkormányzatnak nagyon nagy tételt jelent. Emellett a módosításokat, tehát a vagyonkataszteri adatokban lévő módosításokat máshogy értelmezte a főváros, máshogy értelmezték a k erületek, ezért is szükséges volt, hogy ezt is szabályozzuk. Ötödik elemként egy megerősített véleményezési jogot vett be ez a törvényjavaslat, amire szerintünk szükség van. Az első módosítást azért hoztuk be, ez a 6. § (2) bekezdése, hogy a felújítási és fejlesztési kiadásoknál az önkorrekciót november 30áig végrehajthassák az önkormányzatok. Ebből nagyon nagy vita volt. Voltak egyes önkormányzatok, akik be akartak hozni módosításokat. A Fővárosi Önkormányzat hivatkozva a törvényre ezt nem engedélyezte, e zért szükség volt arra, hogy ezt kiemeljük. A (2) bekezdésben a nyilvánvalóan hibás, téves, illetve lehetetlen adatokat próbáljuk korrigálni. Azt szeretnénk elérni ezzel, hogy olyan adatok, amikor egy nullával vagy egy vesszővel el van írva valamely szám, akkor azt lehessen javítani sokkal korábban, mint évente, ezáltal ne legyen az, hogy a korrekción is végigvonul esetleg egyegy ilyen hibás adat. Ehhez kapcsolódik az, hogy határérték és arányok megállapítására azért van szükség, mert ha ezeket a határérté keket és arányokat nem állapítja meg a főváros, akkor előfordulhat az, hogy egyes kerületek túllépnek bizonyos arányértékeket vagy határértékeket, mások alatta vannak, ezáltal sérül annak az elve, hogy mindenki azt a pénzt kapja meg, ami egyébként jár neki . A forrásmegosztásban a vagyonkataszteri adatoknál természetesen ezeket figyelembe kell majd venni, és nyilvánvalóan az az elképzelés, hogy a főváros és a kerületi önkormányzatok a véleményezési jog keretében megállapodásra tudnak jutni mind a határértéke k, mind az arányértékek keretében. Azért javasoljuk azt, hogy a Fővárosi Önkormányzat egyedül állapítsa meg ezeket, mert ha ezt nem jelöljük ki, akkor nagyon hosszú vitának nézünk elébe. Az eddigi törvényben úgy volt, hogy maximum 20 százalékkal nőhetett, és legfeljebb 5 százalékkal csökkenhetett a forrásmegosztásban az elosztott pénzek aránya. Mint kiderült az idei korrekció során, ez a 20 és 10 százalékos mérték rendkívül magas. Ez azt jelenti, hogy egyes önkormányzatok 1,21,3 milliárddal több pénzt kapn ak, mások 800900 millió forinttal többet. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a kerületi önkormányzatok költségvetése 1018 milliárd forint körül van, tehát igen jelentős tétel ez az ő életükben. Mi azt javasoljuk, hogy legfeljebb 10 százalékkal nőhet, és
