Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 21 (240. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MIKES ÉVA (Fidesz):
171 Nem olvastam fel a módosító java slatom, mert nem akarom azt állítani, hogy az jobb, mint az eredeti szöveg, de most kénytelen vagyok, mert Jüttner úr szóvá tette ezt a dolgot. Az önkormányzati bizottság támogatta a módosító javaslatom, amely azt mondja, hogy “a belső ellenőr a vizsgálata iról, megállapításairól jelentést tesz, a hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére javaslatot készít a jegyző vagy a polgármester részére”. Tehát nem ajánlást tesz vagy megállapítást, hanem jelentést készít, s majd a jegyző és a polgármester szabado n eldönti, hogy azt a testület elé terjeszti, vagy saját hatáskörben intézkedik, ugyanis mindkettőjüknek kötelessége ezekben a kérdésekben teljes mértékben intézkedni. Amit a gazdasági programmal kapcsolatban hallottam az előző kétperces felszólalásban, az zal egyetértek. Magam is javasoltam, hogy a gazdasági program keretében a taxatív felsorolás térjen ki arra, hogy a gazdasági program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a közoktatás színvonalának javítását, az életkörülmények általános és folyamatos jobbítását. De beletettem - lévén vagyongazdálkodással foglalkozó önkormányzati ember - külön a vagyongazdálkodást is. Képviselő asszony azt mondta, hogy ez az a módosító szöveg, amit majd el fogunk fogadni a végén; én ebben reménykedem. Köszönö m szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ötperces időkeretben megadom a szót Mikes Éva képviselő asszonynak, Fidesz. DR. MIKES ÉVA (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár, rendkívül jelentős ügyről beszélü nk most, és azok, akik önkormányzatokban dolgoznak vagy önkormányzatot vezetnek és egyben országgyűlési képviselők is, nagyon fontos vitákat tudnak erről folytatni, mégis, mielőtt parttalanná válna a vitánk, mintegy összefoglalóan szeretném kiemelni azokat a pontokat, amelyeket mi fontosnak tartunk. Azért mondom ezt, mert ennek az előterjesztésnek - megfelelő módosítások mellett - vannak olyan elemei, amiket támogatni tudunk, természetesen akkor, ha a módosító indítványaink megítélésében is véleményazonossá gra tudunk jutni. Négy elem tekintetében tartalmaz módosítást az előterjesztés. Hadd kezdjem azzal, hogy a belső ellenőrzés és a gazdasági terv tekintetében alapvetően nincsenek nagy, átfogó módosító indítványaink. Való igaz, hogy az önkormányzati törvény ezen rendelkezéseinél az ellenőrzés miatt indokolt módosításokat átvezetni a törvényen. Természetesen ehhez is adtunk be módosító indítványokat, amelyek sorsa majd kiderül. A gazdasági terv ügyében azért hadd említsem meg, hogy az a fogalom, amit az előter jesztés tartalmaz, egyértelműen középvárosra és nagyvárosra vonatkozik. Önmagában véve az természetesen nem okoz tragédiát, ha az önkormányzati törvény így módosul, de azért baranyai lévén hadd mondjam azt, érdekes lesz az, amikor a Baranyára jellemző egy völgy, egy falu struktúrában egy 100150 fős településen munkanélküliségi, környezetvédelmi meg a csuda tudja, milyen terveket készít a 35 fős testület. Nyilvánvaló, hogy ez rugalmasan kezelendő, de hát ez akkor is figyelemre méltó pontja az előterjesztés nek. Nem mintha ezt tartanám a legfontosabb kérdésnek, de el kellene szakadnunk attól, hogy mindig egyértelműen városi szemszögből nyúlunk az önkormányzatok kérdéséhez. Néhány szót a hitelekről. Szeretném leszögezni, hogy noha természetesen mi is nagykorún ak és döntésképesnek tartjuk az önkormányzatokat, mégsem tartanánk indokoltnak önmagában véve a hitelfelvételi korlát eltörlését úgy, hogy mindenfajta ellenőrzés vagy korlát nélküli hitelfelvételi lehetőséget adjunk az önkormányzatoknak. Azt gondoljuk, hog y ez a hitelfelvételi korlát az önkormányzati vagyonhoz, illetve a bevételi lehetőségekhez képest többékevésbé reális korlát. Ha tehát nem lennének speciális szempontok, akkor nem feltétlenül tartanánk szükségesnek - néhány pontosítást kivéve - ehhez hozz ányúlni. Egyetlenegy olyan körülmény van, amit a törvény is mintegy kijáratként kezel - de most nem nyitnék vitát arról, hogy hogyan és mi módon kerültek ilyen helyzetbe az önkormányzatok, hiszen ebben komoly vitánk van az elmúlt évek eseményei
