Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 20 (239. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
13 A vita talán legkényesebb szakaszában, pénteken éjjel az újonnan csatlakozott országok közül hat ország, köztük Magyarország is, való ban azzal a szándékkal, hogy élére állítsa a kérdést, azt mondta: ha pénzről szól a kérdés, akkor rendben van, szóljon pénzről - mi hajlandóak vagyunk újranyitni a saját pozíciónkat. De akkor legyen hajlandó kinyitni a pozíciót valamennyi olyan ország, aki most nemet mondott. S azt tudom mondani önöknek, hogy a legékesebb bizonyítéka annak, hogy ez a vita nem pénzről szól, hogy erre a felajánlásra a másik oldalról nem érkezett pozitív válasz, hanem megismételt elhatárolódás volt a válasz. Különböző ki nem m unkált, sokkal inkább kételyek és félelmek által mozgatott európai víziók csatáznak egymással, hosszú időre az egy helyben járás lehet a közös európai együttműködés sorsa. Nem kétséges, hogy nincsen más, aki ezt a kérdést meg tudja oldani, csak mi magunk. Mi vagyunk az Európai Unió, így 25en, nem létezik rajtunk kívül más. Sokkal intenzívebb konzultáció és tárgyalás kell annak érdekében, hogy ezen a küszöbön sikerrel és eredménnyel léphessünk át, amit mi magunk építettünk önmagunknak. Magyarország számára minden bizonnyal egy aktívabb és kezdeményezőbb szerep lehet az, amely önmaga számára és az Európai Unió számára is sikert hozhat. Különös jelentőséget ad egy ilyen szerepvállaláshoz, hogy két héttel ezelőtt Magyarország vette át a visegrádi négyek országc soport elnöklését és vezetését, és a következő egy évben Magyarország vezeti a visegrádi négyeket. De miközben a diagnózist egyre jobban tudjuk, nyugodtan mondhatom, hogy a terápia dolgában Európában szinte senki nem áll jól. Különösen figyelmeztető, hogy a kompromisszumot az a JeanClaude Juncker nem tudta tető alá hozni, aki ma az európai együttműködés egyik legtapasztaltabb, legtehetségesebb politikusa, akinek talán mindőnk közül a legtöbb esélye volt arra, hogy ezt a kompromisszumot megfogalmazza, és az t elfogadtassa. Ami Európával történik, az mostantól kezdve nem egyegy kormány dolga, és nem is az éppen kormányon lévő politikai pártok dolga. Hosszú évtizedekre kihathat mindaz, amit a következő években vagy a következő hónapokban dönteni fogunk. Éppen ezért a következő napokban arra fogom kérni az elmúlt tizenöt év miniszterelnökeit, valamennyit, hogy üljünk közös asztalhoz, beszéljük meg, mi a dolga Magyarországnak abban, hogy új javaslatok megfogalmazásával, ezen új javaslatok képviseletével segítsen Európának, hogy ne csak múltja, értékei megőrzésében, hanem sikeres jövőjének építésében is dinamizmust, elszántságot tudjon mutatni. Magyarország nem lehet csak nézője ennek a folyamatnak, nem lehet passzív szereplője, kezdeményezni kell, tárgyalni kell m indenkinek, akinek fontos Európa sorsa, függetlenül attól, hogy melyik pártot képviseli, hogy korábban melyik kormányt vezette. Eszerint fogok eljárni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Most ped ig az egyes képviselőcsoportok vezetőit illeti a szó, 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszonynak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony ! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tagjelölt országként úgy véltük, hogy a csatlakozás konkrét időpontja és a feltételei körüli bizonytalanság az egyik legrosszabb tényező. Most, miután már teljes jogú tagja vagyunk az Európai Uniónak, tagországként kell szembe néznünk talán egy még nehezebb problémával, a hogyan tovább bizonytalanságával. Az uniós alkotmány sikertelensége az intézményrendszer szempontjából, az elbuktatott költségvetés pedig a gazdaság szempontjából teszi a jövő tervezhetőségét lehetetlenné. A jö vő tervezhetőségének kétségei pedig minden bizonnyal fel fogják vetni az Európai Unió bővítésének a kérdését is, ami talán a legkeményebb következmény nekünk, magyaroknak, hiszen egy olyan országot, amelyik önmagával határos, rendkívül kedvezőtlenül érinti egy elhúzódó bővítési eljárás,
