Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. április 12 (213. szám) - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
1798 bármelyik képviselőtársamnak egy hosszabb felszólalásra van ingerenciája, akkor bejelentkezhetett, úgy, ahogy Lezsák Sándor úr türelemmel vár a következő felszólalásra. Hiszen a felsőoktatási törvény javaslata so kkal átfogóbb, és pontosan azokat a folyamatokat igyekszik szabályozni, amelyek az egészségügyi felsőoktatást is érintik, a mezőgazdasági felsőoktatást és nagyon sok szakterületet. Nos, néhányan szeretnénk ezekről a szakterületekről is megemlékezni, és elm ondani, hogy ez a törvényjavaslat ilyen szempontból miért jó, miért előremutató, vagy éppenséggel milyen kritikát szeretnénk megfogalmazni vele szemben, nem csak kizárólag Pósán képviselő urat hallgatni és Debrecenre koncentrálni (Domokos László: Fogja be a száját?) , hiszen az ország sem Debrecenből áll, hanem áll Szegedből, áll Budapestből, Pécsből és még nagyon sok felsőoktatási intézményből. (Dr. Pósán László: Én nagyon szívesen meghallgatom.) Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönö m szépen. Révész Máriusz, a Fidesz képviselője következik kétperces felszólalásban. Parancsoljon! RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Kárpáti Zsuzsa Képviselő Asszony! Azt hiszem, az ön figyelmét elkerülte, hogy a Debreceni Egyetem problémája g yakorlatilag minden egyetemen probléma. Ha kinyitja a mai újságokat, akkor például látja, hogy az ELTE hallgatói tiltakoznak az ottani megszorítások és leépítések miatt. Egyébként nyugodtan beszélhet a Szegedi Egyetemen az oktatókkal, nyugodtan beszélhet a z ország bármely más egyetemén, felsőoktatási intézményében az oktatókkal. Katasztrofális az a helyzet, amit önök az idei évre előidéztek. Nagyon szomorú, de ez a valóság. Most az a probléma, hogy ez a törvény az idei évből akar kiindulni. Ehhez képest ter emt biztosítási garanciákat. Csak hát tényleg két adatot hadd mondjak; például az egyetemekre felvett diákok esetében mi volt a helyzet államilag finanszírozott képzés esetén? 2002ben felvettek egyetemre 21 500 hallgatót, most 17 500at. A mostani felsőok tatási törvény, ami előttünk fekszik, ezzel a 17 500 fővel kalkulál. Államtitkár úr elmondta, hogy milyen nagyszerű lesz, mert a masterképzés magasabb normatívát fog kapni. Igen ám, de az egyetemi képzés eddig is magasabb normatívával rendelkezett, és az a helyzet, hogy az egyetemi képzésben részt vevők gyakorlatilag az első három évben alacsonyabb normatívát fognak kapni, és csak az utolsó két évben fognak magasabb normatívát kapni, tehát nem végig jár a magasabb normatíva. Ez is mindenképpen gondnak tekin thető. Ráadásul abból a helyzetből fogunk kiindulni, ahhoz a helyzethez képest teremtjük meg a finanszírozási garanciákat, ami most az összes egyetemen és felsőoktatási intézményben rendkívül nehéz helyzetet jelent, és azt fogjuk mondani, hogy na, ebből ki indulva, ehhez képest akkor garanciát fogunk teremteni. De ez, még egyszer mondom, igazán nem fogja elősegíteni a magyar felsőoktatási intézmények felzárkózását. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Arató Gergely államtitkár úr. Parancsoljon! ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Parlamenti felszólalás nem alkalmas arra, hogy hosszú számításokat ismertessek a finanszírozás ka pcsán. Arra felhívom a figyelmét képviselő úrnak, hogy a bachelornormatívák természetesen úgy vannak megállapítva, hogy jóval közelebb vannak a mai egyetemi normatívákhoz, mint a főiskolai normatívákhoz. Tehát a magasabb mesterszintű képzési normatíva bősé gesen kárpótolja az egyetemet. Képviselő úr bízhat benne, hogy ezt a rektorok biztosan végigszámolták, és sikerült őket megnyugtatni ebben a dologban.
