Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
985 Szintén kétperces hozzászólásra következik Répássy Róbert képviselő úr, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Azzal, amit elmondott Pető képviselőtá rsam, csak két problémám van. Az egyik probléma az, amiről egy órával vagy fél órával ezelőtt beszéltünk: ön azt mondja, nem tudja megtiltani azt, hogy nyilvánosságra hozza a megfigyelt, hogy ki figyelte meg. Nade, éppen érdekes módon, ahhoz meg önök is a szavazatukkal hozzá akarnak járulni, hogy azt meg titokként lehessen kezelni, hogy ki szervezte be ezeket az ügynököket. Ha nem így van, akkor lehet, hogy tévedek, de a lényeg az, hogy az államtitok mögé bújva azokat az embereket majd még most is védeni fo gjuk. Visszakérdezem: ki tilthatja majd meg a nyilvánosságra hozott embereknek, a lelepleződött ügynököknek, hogy a tartó tisztjüket nyilvánosságra hozza? Ki tilthatja meg? Nem fogja őket érdekelni az államtitok, én legalábbis bízom benne, hogy nem fogja ő ket érdekelni. Ami pedig a másik ügyet illeti: az a különbség kettőnk között, hogy ön azt mondta, az SZDSZ az eredeti álláspontját kezdi megváltoztatni. Én sajnálom, én a magam részéről azt gondolom, hogy a közszereplő és a nem közszereplő közötti határvon alnak nem szabad eltűnnie. Ebben az esetben is csak arról van szó, hogy egy speciális ügyben, az állambiztonsági múlt tekintetében lenne eltüntetve ez a határvonal, de a közszereplő és a nem közszereplő közötti határvonal egy olyan jogállami kérdés, amit n em szüntethetünk meg. Ha arról van szó, visszatérve, hogy közöttünk, közhatalmat gyakorló személyek között volte olyan, aki együttműködött az állambiztonsági szolgálatokkal, akkor ez kerüljön nyilvánosságra valóban, és mindenki magyarázza el, hogy miért t ette meg hogyan tette. (17.10) De kérdezem én, hogy egy egyszerű magánszemély esetén miért állítunk fel ilyen mércét, amit gyakorlatilag a közszereplőkkel szemben kellene felállítanunk. Tehát a logika sajnos megbicsaklik. Tudom, hogy az MSZP javaslata az a lkotmányban mondaná ki ezt, hogy gyakorlatilag nincsen különbség ebben a tekintetben a közszereplő és a nem közszereplő között, onnantól kezdve van probléma természetesen a többi dologgal. De fontoljuk meg együtt, hogy vajon megszüntethetőe ez a különbség tétel a közszereplők és a nem közszereplők között. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, MDF. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Azért az események sorrendjét ne hagyjuk figyelmen kí vül. Ezek a listák, amelyek megjelentek, és amelyekre önök azt mondják, hogy egy megállíthatatlannak tűnő folyamat indult el, azért ezek akkor kerültek nyilvánosságra, amikor a törvényjavaslat már szóba került. Amit Pető Iván képviselőtársam mondott, és so k mindenben egyetértek vele, egyben nem: ha megindult egy olyan folyamat, aminek, úgy tűnik, nem lehet gátat vetni - de azt gondolom, hogy lehet, ez politikai akarat és politikai szándék kérdése , és erre a kihívásra az a válasz, hogy akkor hozzuk nyilván osságra minden érintett nevét, a kisemberét, a legkisebb, a legborzalmasabb dolgokon átesett ember nevét, aki 15 évvel a rendszerváltás után azt hitte, hogy megúszta; bűntudattal élt a lelkében hosszú éveken vagy évtizedeken keresztül, és azt hitte, hogy m egúszta, azt hitte, hogy túl van rajta, annak most kell szembesülnie azzal, hogy nincs vége, nincs lezárva, hogy az ő életét újra meg fogják piszkálni, újra olyan helyzetbe került, amilyenbe beszervezték. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon rossz megoldási mód. Sőt feltételezem, hogy a politikai szándék, amely ezt erőlteti, az más. Az eseményekből csak arra a következtetésre vagyok képes jutni, hogy ahelyett, hogy egy helyre lokalizálnánk az események sorát, és csak a közszereplőkre vonatkoztatnánk a törvény ren delkezéseit, megpróbáljuk az egész társadalom teljességére, az egészre kiteríteni, nem törődve azzal, hogy olyan emberek életét tesszük tönkre, aminek nincs értékelhető politikai haszna, nincs
