Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
978 a próbaperek. Hogy azután azok hol állnak meg? Azt gondolom, hogy ezt ez a törvényjavaslat, amit mi, még egyszer mondom, szeretnénk mindenképpen megszavazni, biztos, hogy nem fogja kezelni. Javaslom, hogy Répássy úr logikáját ebből a szempontból is gondolják végig, mert nem biztos, hogy ő fogja följel enteni, hanem az illető fogja megnevezni a beszervező szttisztet, méghozzá a személyes adataival együtt. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra Répássy Róbert képviselő urat illeti a szó. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Azt hiszem , teljesen jogos, amit Körömi Attila mondott. Mert mi zajlott le mostanában? Az zajlott le, hogy azok a személyek, akik jogszerűen jutottak hozzá ahhoz az adathoz, hogy ki volt a róluk jelentő ügynök, jogszerűtlenül nyilvánosságra hozták ezt. De mi a garan cia arra, tisztelt államtitkár úr, tisztelt Burány képviselőtársam, hogy azok a személyek, akiket jogszerűen nyilvánosságra fognak hozni, hogy ők állambiztonsági tevékenységet végeztek, nem fogják jogszerűtlenül nyilvánosságra hozni a tartó tisztjeik nevét ? Lehet, hogy ez az egész államtitokkal való védettség csak addig a pillanatig tart, amiről beszélt Körömi Attila, amíg az első ilyen személy meg nem szégyenül. Tehát ha a jelenlegi nemzetbiztonsági szolgálatok állományában lévő személyek félelme, esetleg izgalma felmerült ebben az ügyben, akkor onnantól kezdve fognak igazán félni, vagy onnantól válik izgalmassá számukra ez a történet, amikor majd az általuk beszervezett ember nyilvánosságra kerül, ő pedig az államtitok védelme alatt továbbra is végzi a tev ékenységét. Gondolják végig, hogy ez milyen folyamatokat indíthat el, mert az egész törvényjavaslatuk abból a logikából táplálkozik, hogy ezt a fajta jogállami gátszakadást, ami történt, hogy mindenki nyilvánosságra hozza jogszerűtlenül az egykori ügynökök neveit, ugyanezt a tartó tisztek vonatkozásában a jelenlegi nemzetbiztonsági szolgálatok érdekeit sértve is megtehetik. Ja kérem, az, hogy egyébként ők meg államtitoksértéssel fenyegetettek? Igaza van Körömi Attilának: melyik lesz az a bíróság, amelyik el fogja őket ítélni? Egy formális államtitoksértés úgy, hogy közben egyébként az illető azt fogja mondani, hogy márpedig nekem jogom van elmondani az egész történetemet, jogom van elmondani a beszervezésem körülményeit, lehet, hogy ezt a bíróság büntethetős éget kizáró okként fogja értékelni. De ne menjünk ilyen messzire, az a lényeg, hogy hogyan lehet garantálni az államtitkokat úgy, hogy közben a beszervezett személy adatai nyilvánosságra kerülnek. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Megado m a szót Mécs Imre képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportjából, rendes felszólalásra. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Régóta várom, hogy elmondjak néhány szót, de itt is pontosítással kell kezdenem. Nem a Magyar Szocialista Pá rt kezdte a mostani törvényalkotási sorozatot, hanem tavaly november 24én két SZDSZes képviselő adott be javaslatot az új átvilágítási törvényre, ez indította el a folyamatot. Ezek közül az egyik én voltam, a másik Fodor Gábor. A cél az volt, hogy az a m egtisztulási folyamat, ami három évvel ezelőtt elindult, lezáruljon. És éppen a D209es ügy kapcsán kerültünk olyan helyzetbe, hogy végre rendbe rakhatjuk ezt a kérdéskört, hiszen a történetet itt már elmondták, hogy '90 őszétől kezdve végig a Szabad Demo kraták Szövetsége és jelesül mi magunk a leghatározottabban az átvilágítás és a megtisztulás mellett voltunk. Kezdő felszólalásában Balogh Miklós képviselő úr nagyon helyesen a múlt megismerését tartotta a legfontosabbnak, gyönyörű irodalmi idézetekkel is alátámasztva ezt. Úgy gondolom, hogy a mai
