Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
949 Az alkotmánymódosítás nem azt mondja, hogy csak a levéltárban elhelyezett anyagok tekintetében lesz nyilvános az adat, hanem azt mondja, hogy en bloc minden együttműködő és alkalmazott, állambiztonsági tevékenységet vé gző személy adatai nyilvánosak lesznek. Nem is beszélve arról, hogy a felszólalások többször világossá tették, hogy az MSZP nem akarja kockára tenni a nemzetbiztonsági szolgálatok érdekeit vagy a nemzetbiztonsági érdekeket. És ilyen felszólalás, tegyük hoz zá, a Fidesz részéről is elhangzott - Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke is erre utalt. De kérdezem én, vajon igazságos lehete egy törvény, amely úgy fog megszületni, hogy, mondjuk, a hálózati személyek, az ügynökök, a besúgók listája nyilv ános lesz, de annak a személynek az adatai, aki ezt az ügynököt, besúgót beszervezte, nem lesznek nyilvánosak, mert az adatai esetleg továbbra is az államtitok körébe tartoznak. Igazságos lehete egy olyan törvény, amely a tartó tiszteket nem fogja felfedn i, miközben az általa beszervezett, az általa sokszor bezsarolt ügynökök megszégyenülnek, és szégyenlistára kerülnek? A törvényjavaslat nem következetes; az alkotmánymódosítás következetes, csak nem tudom eldönteni, hogy mit akar az MSZP. Azt akarja az MSZ P, ami az alkotmánymódosításban van, hogy valóban táruljon fel az egész állambiztonsági hálózat, az állambiztonsági rendszer a tetejétől az aljáig, tehát a csúcson álló vezetőktől kezdve az aljáig? És akkor még nem beszéltünk a megbízókról meg a megrendelő kről, hogy nekik is fel kellene tárulniuk, erre van módosító javaslatunk. Az alkotmánymódosítás azt ígéri, hogy a magyar nyilvánosság, a magyar közvélemény a teljes spektrumot fogja látni, azt fogja látni, hogy hogyan működött az állambiztonság. A levéltár i törvény módosítása pedig nem ezt ígéri, csak azt ígéri, hogy a múltnak egy része, az igazságnak csak egy része fog feltárulni. Márpedig, kedves képviselőtársaim, ha ez az ügynöktörvényjavaslat, tehát a levéltári törvényjavaslat csak az igazság egyik fel ét fogja feltárni, akkor féligazságokat fog feltárni, és a múltra vonatkozó féligazságokból lesz a történelemhamisítás. Ha nem látjuk az állambiztonság teljes spektrumát, ha nem látjuk teljes terjedelmében azt, hogyan működött ez a gépezet, akkor az történ elemhamisításhoz fog vezetni, és feleslegesen fogunk számos embert kitenni annak, hogy majd ő magyarázza a bizonyítványt, hogy miért került rá erre a listára, és valójában semmi köze ehhez a tevékenységhez. A rendelkezésemre álló néhány percben azért még h add mondjam el, hogy mi a különbség a jelenlegi átvilágítási törvény logikája és e között a javaslat között. Van egy lényeges különbség, ez pedig a jogállamiság - ez a különbség. Ugyanis a jelenlegi átvilágítási törvény az átvilágító bizottságok - amelyek határozata ellen egyébként jogorvoslattal lehet élni a bírósághoz - feladatává tette azt, hogy mondják ki azt, valaki végzette állambiztonsági tevékenységet, vagy sem. Ez egy bizonyítási kérdés volt. Az átvilágító bizottságoknak bizonyítani kellett azt, h ogy az illető, azon kívül, hogy, mondjuk, aláírt egy beszervezési nyilatkozatot, valóban végzette állambiztonsági tevékenységet. Tehát az állam bizonyította azt valakiről, hogy állambiztonsági tevékenységet végzett, és az illetőnek volt ez ellen jogorvosl ati lehetősége a bírósághoz. Most meg fog fordulni ez a logika: minden adat kiborul, azokkal a korlátozásokkal, amelyekről az előbb beszéltem, és annak az embernek, akinek a nevét nyilvánosságra hozná majd a levéltár, kell bizonyítania, hogy nem is volt üg ynök, hogy nem is végzett állambiztonsági tevékenységet. Megfordul a bizonyítási kényszer, az ártatlanságot kell majd bizonyítani, és nem az államnak kell a bűnösséget bizonyítani - nem büntetőjogi értelemben ; az állambiztonsági tevékenységet nem az álla m fogja bizonyítani, hanem az az adott személy fogja különböző nyílt levelekben és különböző tanúkkal bizonyítani, mint ahogyan már eddig is példa volt rá, hogy nem végzett ilyen tevékenységet. A javaslat szerintem számos ponton ellentétes a jogállamiságga l, és ezt nem azért mondom, mert egy alkotmánymódosítással ne lehetne ezt feloldani. Fel lehetne oldani, de ez az alkotmánymódosítás nem az, amivel bizonyos jogállami szempontoknak nem teszünk eleget.
