Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
947 Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki és a független képviselők soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Répássy Róbert képviselő ú rnak, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt hozzászólásom lényegét elmondanám, engedjék meg, hogy Balogh Miklós képviselő úr felszólalására reagáljak néhány mondatban. Nagyon érdekes volt az a megköz elítés, ahogyan ön közelítette meg ezt a törvényt, de az az érzésem, hogy ha ez a törvény hatályba lép, akkor nem lesz olyan lírai a hangulat, mint ami az ön felszólalásából kitetszett, hanem a várható hangulatot sokkal jobban jellemzi inkább Szegvári Kata lin hozzáállása: azt hiszem, hogy sok dühös ember lesz, akinek a neve egy olyan szégyenlistára kerül, amely listán szerepelni fognak azok is, akiket valóban önkéntes alapon szerveztek be a titkosszolgálatok az állambiztonsághoz, és lesznek olyanok is ezen a listán, akiket bezsaroltak, különböző eszközökkel, módszerekkel bírtak rá. Tehát majd egy ilyen hangulat lesz az, ami a törvény elfogadása után kialakul. De ettől függetlenül, ha ön ilyen szép szavakkal közelíti meg ezt a törvényt, természetesen ennek se mmi akadálya. Tisztelt Ház! A parlamenti általános vita utolsó szakaszához érkezve - tehát a mai nappal lezárul az általános vita - úgy gondoltam, hogy ennek a törvényjavaslatnak bizonyos jogi megközelítését is ebben a Házban, a Ház falai között el kellene végeznünk. Előre elnézést kérek a televíziónézőktől és az újságíróktól, ha nem lesz túlságosan érdekes az, amit mondok, de azt hiszem, hogy mivel mi egy jogalkotó testület vagyunk, bizonyos jogi szempontokra, jogalkotási szempontokra figyelemmel kell lenn ünk. Ezért most, ha megengedik, megosztanék néhány aggodalmat önökkel. Az első az az aggodalmam, hogy az egyébként ugyanazon beterjesztői körtől származó alkotmánymódosításnak és az úgynevezett ügynöktörvénymódosításnak vagy inkább levéltáritörvénymódosí tásnak az összhangja finoman szólva nem biztosított. Az alkotmánymódosítás teljes nyilvánosságot ígér, ezzel szemben az ügynöktörvénymódosítás egy korlátozott nyilvánosságot fog megvalósítani. Az alkotmánymódosítás és az ügynöktörvény módosítása között a különbség jól érzékelhető, ha megnézzük a két törvény rendelkezéseit. Bennem csak az a kérdés merült föl, hogy mivel ugyanazoktól az előterjesztőktől származik a két javaslat, vajon melyik az MSZP igazi szándéka, az, amit az alkotmánymódosításban megfogalm azott, vagy az, amit az ügynöktörvény módosításában megfogalmazott. Nyilván ez majd az egész vita végén ki fog derülni. Ha megengedik, ideidézem az alkotmánymódosítás szövegét, nem túl hosszú. Az első szakasz azt mondaná, hogy a közérdekű adatok megismerés éhez és terjesztéséhez való jog kiterjed különösen a múlt megismeréséhez szükséges adatokra. A második szakasz pedig úgy szól, hogy az 1990. február 15e előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő, valamint e szervek alkalmazásában álló személyek törvényben meghatározott személyes adatai nyilvánosak. Az első bekezdéssel nem foglalkoznék, ugyanis annak nincs semmi jelentősége. Az első bekezdés csak azt mondja, hogy a közérdekű adatok közé tartozik különösen a múlt megismeréséhez szükséges adat. A “ különösen” szócska azt jelzi, hogy meg még számos más is oda tartozik, tehát nem jelent igazán normát ez az első bekezdés. Bár azért ezen is elgondolkoznék, mert ha a múlt megismeréséhez szükséges adatok közérdekű adatok, akkor ez miért csak az állambizton sági múltra korlátozódik. Hiszen a múlt ennél összetettebb fogalom, tehát nyugodtan felfoghatnánk úgy is, hogy például a közbiztonsági múlt is idetartozik. Én nagyon kíváncsi lennénk annak a javaslatomnak a fogadtatására, hogy tárjuk fel, mondjuk, a bűnügy i nyilvántartások adatait is, mert az is nagyon érdekes lehet, hogy például 30 évvel ezelőtt ki és milyen bűncselekményt követett el. Ez csak egy gondolatkísérlet volt természetesen.