Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP):
941 megfelelően biztosítsa ezen kényes személyes adatok nyilvánosságát. Hiszen itt, ezen alkotmányos rendelkezés esetében nem az államtitok és a szolgálati titok verseng a közérdekű adatok nyilvánosságával, hanem a személyes adatok v édelméhez fűződő jog verseng a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő joggal, mint ahogy egyébként az Alkotmánybíróság előbb említett határozatai is ezen jogoknak kívánják egyfajta hierarchiáját megteremteni. (13.40) Ha az Alkotmánybíróság határozatait m ás szempontból is elemezzük, akkor még egy kérdésre választ tudunk kapni. Fideszes képviselőtársaim több alkalommal is hangoztatták, hogy az 1994. évi XXIII. törvény egyfajta szankciót foglal magába, előírja meghatározott közszereplőknek a lemondási kötele zettségét akkor, ha a III/IIIas szolgálat tagjai voltak, illetőleg ha karhatalmisták voltak, a nyilaskeresztes párt tagjai voltak és így tovább, és ennek a kötelezettségnek több politikus - döntően MSZPs politikusok - nem tett eleget. Teljesen más azonba n az Alkotmánybíróság álláspontja erről a kérdésről. A 60/1994es alkotmánybírósági határozat egyértelműen kimondja, hogy az 1994. évi XXIII. törvénynek nem az volt az alapvető célja, hogy meghatározott személyeket lemondásra kényszerítsen, hanem az, hogy biztosítsa az átláthatóságot. Tehát az érintett személyek esetében fennállt a választás joga: vagy lemondanak és ezáltal az állam átláthatóvá válik, mert ilyen személyek már nem töltenek be közszereplőként funkciót, vagy pedig nem mondanak le, és ebben az esetben az átláthatóság elve érvényesül. Ha nagyon figyelmesen olvassuk az alkotmánybírósági határozat indoklását, akkor semmi alapunk nincs arra, hogy megvádoljunk politikusokat, hogy nem tettek eleget a törvényi kötelezettségnek. Eleget tettek, adataik n yilvánosak, transzparensek, érvényesül az a követelmény, amit az 1994. évi XXIII. törvény elérni kívánt, ily módon nem lehet róluk azt állítani, hogy bármiféle jogellenes magatartást tanúsítottak volna; ők tökéletesen jogkövető magatartást tanúsítottak. S ha azt is figyelembe vesszük, hogy 1994 nyarától az MSZPSZDSZkormánynak lehetősége nyílt volna arra - lévén, hogy ez feles törvény, de egyébként is a koalíciónak kétharmadosnál nagyobb többsége volt , hogy változtasson ezeken a szabályokon, de ezt nem t ette meg, akkor nyilvánvaló, hogy a kormány és a parlamenti többség akkor maga is úgy értelmezte a törvényt, ahogy azt később az Alkotmánybíróság is megtette. Tehát semmilyen ilyen kötelezettség nem állt fenn, és nem támogatandó a jövőben sem semmiféle oly an alkotmánymódosítás vagy törvénymódosítás, amely ilyesfajta megtorló, korlátozó rendelkezést kívánna életbe léptetni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ügyrendi hozzászólásra megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, SZDSZ. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt szeretném kérni többünk nevében, hogy úgy tessék majd az általános vitát lezárni, hogy az ülésnap végéig módosító indítványokat be lehessen adni, mert többről tudunk, amit készítenek és be kívánnak adni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Ennek az ügyrendi kérésnek eleget téve az ülésnap berekesztésével lesz lezárva az általános vita, és addig lehet módosító indítványokat beterjeszteni. Most pedig megadom a szót Balogh Miklós képviselő úrnak, MSZP. DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Urak! Hazánk történelmének megismerése lehetetlen a tények, a hiteles dokumentumok, adatok, leletek feltárása nélkül. A törvényjavaslatba n olyan iratokról, dokumentumokról van szó, amelyek kezelése szakmai hozzáértést és felelősséget igényel, sőt követel. Ezért született meg az Állambiztonsági Szolgálatok
