Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 8 (205. szám) - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ÉKES JÓZSEF (független): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
902 ÉKES JÓZSEF (független) : Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Egészen biztos, hogy a magyar parlamenti patkó mindegyik oldala segítőkész lesz abban, hogy valóban egy olyan törvény alakuljon ki, ami tényleg a termékpiacvédelmet és a körbetartozást is valamilyen útonmódon megpróbálja kezelni. Megszüntetni úgysem lehet, mert másutt is vannak ilyen problémák. Ha veszek egy osztrák kisvárost, Weiz például 8001200 méter magasan helyezkedik el, almatermesztéssel foglalkoznak; itt jön be a vidékfejlesztés kérdése: még az almamagot is feldolgozzák, családi vállalkozások szövetkeztek. Ez az egyik példa erre. Veszek egy még magasabban fekvő területet, Albachot Ausztriában, amely 1500 méter környékén van. Itt van a tanyasi világ kérdése. Nálunk a tanyasi világ megszűnt, közel 30 ezer tanya megszűnt teljes egészében. Ausztriában meg még abban a magasságban is alakulnak és képesek a termelők, a tejtermelők és eg yéb más gazdasági tevékenységből élők szövetkezni erre. Példák milliói vannak előttünk. Magda Sándor is nagyon sok helyen járt a világban, ahol példák millióit lehetne Magyarországra is úgy átültetni, vagy a magyar agrártradíciók mentén úgy kialakítani a r endszereket, hogy ne sérüljenek. És tényleg itt jön be a vidékfejlesztés kérdése, a megtartóképesség kérdése, iskolák, templomok, kocsmák, kisboltok kérdése, hiszen az EUban is a belső regionális ellátást az országnak a saját termékeiből kellene biztosíta ni. És akkor nem bóvli áruk kerülnének be a magyar agrárpiacra, hanem valóban egészséges terméket tudnának a magyar állampolgárok fogyasztani. Ebben kellene partnernek lennie minden parlamenti pártnak, még a függetleneknek is, a Nemzeti Fórumnak is, és a m agyar gazdáknak is, hogy legyen egy cél, amelyhez tudnak igazodni, mert a legnagyobb probléma ott van, hogy nincs cél, nincs igazodási forma. Ebben kellene konszenzust kialakítani úgy, hogy előre tudjunk haladni, és ne visszafelé. ELNÖK (Harrach Péter) : Ho rváth János következik, Fideszfrakció. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jó volt hallani az elnök úr figyelmeztetését pár perccel ezelőtt, hogy milyenféle munkamegosztás is lehetséges. Mégis engedtessék meg, hogy felhívjam a figyelmünket , tisztelt Országgyűlés, hogy mi egy politikai testület vagyunk. A Magyar Országgyűlés törvényt hoz, a kormányt felügyeli, és arra ügyel, hogy az országban a részek összeálljanak. Tehát igen fontos, hogy a mezőgazdaságban mennyi kemikália van, és az, hogy hogyan értékesítjük, és az, hogy versenyképese a tarpai szilvalekvár a Kaliforniából importált, bizony furcsa, ízetlen kémiákkal megtöltött lekvárokkal és a sok példával; még az a példa is, amit én említettem korábban a felszólalásomban, hogy miért versen yképes a lengyel paraszt a magyar paraszttal a budapesti piacon. Ezek mind fontos szakmai részletkérdések, de mi itt, a Magyar Országgyűlésben többért vagyunk felelősek. Nem azért, hogy kimunkáljuk azt, amit ipartestületekben, egyetemi laboratóriumokban na gyon jól meg lehet tenni. Ebben gyakorlatunk van, Magda Sándor professzor úr, Horváth János professzor és sokan mások, életünket ezzel töltöttük, tudjuk, hogy lehet. Azonban itt más kalapot viselünk: politikusok vagyunk, törvényeket hozunk, és az a dolgunk , hogy az egész összeálljon, és e tekintetben lássuk azt a végső célt, hogy arról van szó, hogy hány ember él meg a magyar földön jól. És a jelenlegi agrárstruktúránk ehhez nem kedvező. Olyan számokat emlegetünk sikerszámokként, hogy mennyivel csökken a fö ldön, mezőgazdaságból élő emberek száma. Amíg ezt a meglátást meg nem változtatjuk, addig rossz úton járunk, addig csúszik Magyarország is lefelé. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Czerván Györgyé a szó, Fideszfrakció. CZERVÁN GYÖRGY (Fide sz) :
