Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 7 (204. szám) - Szászfalvi László (független) - a nemzeti kulturális örökség miniszterének - “Jogbiztonság szocialista módon, avagy miért szabotálja a kormány az egyházi ingatlanrendezés folyamatát?” címmel
834 kötelezettségei, de az állam ezt a kötelezettséget szerette volna vagy szeretné áthárítani a 45 éven át meghurcolt és anyagilag kivéreztetett egyházak felé. Az elmúlt év őszén az előző miniszter ígéretet tett arra, hogy ha így nem megy a dolog, akkor a költségvetés tartalékalapjából különítenek el megfelelő összeget az egyházi ingatlanrendezésre. Az ez évi költségvetésből 2,5 milliárd forint hiányzik erre a célra. Kérdezem, ön szerint a kormánynak ez az e ljárása azt a jogbiztonságot szolgáljae, amelyet önök hangzatosan meghirdettek a kampányban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérdezem, hogy a kormány továbbra is szabotálni kívánjae az egyházi ingatlanrendezés törvényi k ötelezettségét, és mikor kívánják biztosítani a szükséges 2,5 milliárdot erre a célra. Várom pozitív válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Vass Lajos államtitkár úr válaszol. VASS LAJOS , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának á llamtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az egyházi ingatlanrendezési törvényt a magyar kárpótlási folyamat egészébe kell beilleszteni. Itt a következő alapelvek mentén történt a kárpótlás: különböző tulajdonosi formák egyenlősége, a kárpótlá s nem végleges és nem reprivatív; nem tehető különbség a vagyoni károk és a nem vagyoni károk kárpótlása között. Ezért nem kerülhetett sor az államosított egyházi ingatlanok teljes reprivatizációjára. A törvény eredeti szövege valóban tartalmazott egy olya n lehetőséget, hogy az állam részleges kárpótlást adhat azokért az ingatlanokért, amelyek e törvény alapján nem kerülnek átadásra, illetve a törvény hatálya alá nem tartoznak. Ezt a törvényi előírást azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Ami a konkr ét kérdéseket és felvetéseket illeti, az egyházi ingatlanrendezési határidő 2011re történő módosítása alapvetően annak köszönhető, hogy az Antallkormány úgy terjesztette be '91ben az Országgyűlés elé az egyházi ingatlanrendezésre vonatkozó törvényjavasl atot, hogy nem mérte fel annak teljes következményeit. '95re vált teljesen egyértelművé, hogy az ingatlanvagyontömeg rendezését a költségvetés 2001ig nem tudja befejezni. Az egyházi ingatlanrendezés előirányzata ténylegesen stagnált '9498 között. A Med gyessykormány 6 milliárd 270 millió forintos éves előirányzattal vette át a büdzsét, 2003ban és 2004ben ezt évi 7 milliárdra emelte. Az ingatlanrendezési határidő módosítására kezdeményezett tárgyalások, illetve azokat követően a megállapodást mindkét f él, az érintett egyházak vezetői is aláírták. Ezt a dokumentumot az Országgyűlés határozattal elfogadta, majd törvénnyel kihirdette. Így tehát az ön felvetésével ellentétben én azt mondom, hogy az egyházi ingatlanrendezési határidő módosítása teljes mérték ben jogállami keretek között történt. Az egyházi ingatlanrendezés akár hitelfelvétellel történő felgyorsítását nem a kormány találta ki. Gyulay Endre szegedcsanádi megyés püspök (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) mint az egy házi ingatlanrendezést egyeztető bizottság társelnöke már 2003 tavaszán levélben fordult az akkori miniszterelnökhöz, és ebben azt vetette fel (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Idő!) a Magyar Református Egyház többi vezetőjével együtt, hogy különböző egyezte téseket kezdeményeznek ők is a különböző pénzintézetekkel, az OTPvel. (Az elnök ismét csenget.) A kormánynak nincs kedvenc bankja. A válasznak egy részletes változatát írásban el fogom küldeni önnek. Köszönöm a megértést. Szászfalvi László (független) - a nemzeti kulturális örökség miniszterének - “Jogbiztonság szocialista módon, avagy miért
