Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak

2005. március 7 (204. szám) - Molnár László (MSZP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Mi fontosabb közérdek, az adófizetők pénzének hatékony és gazdaságos felhasználása a gyorsforgalmi közúthálózat, így az M44-es út előkészítése során, vagy a környezet- és természetvé...

830 forint többletköltséget idéztek elő, amelyet nem tudott elfogadni az rt., és megfellebbezte azt. A

másodfokú eljárásban már enyhítettek ezen, és csak a pillérek egy részét tartotta meg. Államtitkár úr

tudja, hogy mirő

l beszélek; ez a híd, a töltéshát és a pillér kérdése. Ezzel is nagyjából 3 milliárd

forintnyi többletköltséget okozott. Az egész eljárás folyamán az derült ki, hogy a gyorsforgalmi utas, tehát az autópályatörvény

szellemével ellentétben nem az a közérdek

, hogy gyorsabban, gazdaságosan, racionálisan épüljön az

autópálya vagy a gyorsforgalmi út, hanem az, hogy a természet és a környezet védelme kerüljön

előtérbe. Azt gondolom, hogy a vörös unkák, a halfajok és a tarajos gőték mozgása felér annyival,

mint an

nak a 400 ezer embernek a mozgása, akiket ez Békés megyében érint. Kérdezem államtitkár úrtól, mit tesznek annak érdekében, hogy a hatósági eljárásban a

határidőket betartsák az önök felügyelete alatt dolgozók, illetve mit tesznek annak érdekében, hogy a

g

yorsforgalmi úthálózat gyorsabb, gazdaságosabb fejlődését elősegítsék. Köszönöm és várom válaszát.

(Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter)

: A képviselő úr kérdésére Gombos András államtitkár úr válaszol. DR. GOMBOS ANDRÁS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A szóban forgó útfejlesztésre a

Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003.

évi CXVIII. törvény rendelkezései v

onatkoznak. Ezen a jogszabályon túlmenően azonban ugyanerre

az eljárásra vonatkoznak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

előírásai is. A gyorsforgalmi út hatósági eljárásaira valóban hat hónap időre volt szükség, azo

nban figyelemmel kell lenni arra, hogy összességében normál viszonyok között az eljárás időigénye

2004ben 120 nap volt. A 120 napot megtoldotta 15 nappal a szükséges hiánypótlás beszerzése, amit

az érintett kérelmező fél kérelem alapján még 10 nappal megt

oldott, ami összességében 25 nap. (17.10) Továbbá ezen túlmenően több alkalommal kértek egyeztetést a hatóságunktól, ami szintén

nyilván bonyolította és hosszabbította az eljárási időt. Így lett 6 hónap a 120 napból. Ezen túlmenően, úgy gondolom, a hatóság

unk másodfokon kellő empátiával kezelte ezt a

kérdést. Közösen vettünk ezen az egyeztetésen részt. Én úgy gondolom, megelégedéssel lehet

fogadni azt az eljárási rendet és eljárási módot, ahogy a hatóságunk eljárt másodfokon ebben a

kérdésben. Szeretném ugy

anakkor itt jelezni, hogy 2005. január 1jétől, amióta felállt a zöld hatóság,

nyilvánvalóan a 120 napos határidők ezentúl lényegesen le fognak rövidülni. Ugyanakkor, amikor a kérdésre válaszolok, figyelembe kell venni az alkotmányossági

kötelezettségeket, hiszen az Alkotmánybíróság több határozatában jelezte, hogy az állam nem élvez

elsőbbséget abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje vagy a romlás kockázatát

megengedje. A másik idézet: a környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzé

snek van elsőbbsége, tehát a prevenciónak, hiszen a visszafordíthatatlan károkat utólagos szankcionálással

nem tudja helyreállítani. Nyilvánvalóan alkotmányos kötelességünk a környezet védelme. Kérem képviselő urat, ezt is

vegye (Az elnök a csengő megkocog

tatásával jelzi az időkeret leteltét.) mérleg alá akkor, amikor

erről a kérdésről beszél. Molnár László (MSZP) - a környezetvédelmi és vízügyi

miniszterhez - “Mi fontosabb közérdek, az adófizetők pénzének