Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A kisebbségi önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek köszöntése - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: - ELNÖK (Mandur László): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
736 Amúgy a megyei szintről: a megyei szint egy lehetőség. Nem azt mondjuk, hogy mind enkinek kötelező létrehoznia a megyei szintet, azt mondjuk, hogy lehetőségként létrehozhatja egy olyan önkormányzat, amely olyan fejlettségi szinten van, vagy olyan számossága van az önkormányzatainak, hogy már van értelme megyei szinten is partnerséget vá llalnia az amúgy létező megyei önkormányzatokkal. Ez nem kötelező, tehát az a kisebbség, amelynek nincs annyi számosságú önkormányzata, az értelemszerűen nem hozza létre, amelynek meg van, és úgy ítéli meg, hogy az a munkáját megkönnyíti, a hatékonyságát n öveli, attól miért akarjuk elvonni ezt a lehetőséget. Én azt gondolom, adjuk meg a lehetőséget. Regionális szint: olyanhoz lehet jelenleg törvénymódosítást beadni, ami létezik. Jelenleg a regionális szint egyelőre még nem létezik, nem működő közigazgatási egység Magyarországon, ezért ehhez nehéz most passzintani. Tehát nem tudunk előrerohanni a kisebbségi önkormányzatoknál abban, hogy ott legyen regionális szint, miközben még a magyar államigazgatás nem tart ott. Amúgy teljesen egyetértünk azzal, hogy ha el érünk ide a fejlettségben a magyar állami közigazgatásban, akkor ehhez természetesen hozzá kell majd passzintani a kisebbségi módosításokat és a kisebbségi önkormányzatokat is. A személyi hatályt nagyon gyorsan elhadarom. Gruber úr mondta, hogy miért. Erre tudnék négy választ mondani, talán ez még belefér az időmbe. Az első válasz az, hogy azért, mert ma is így van, ma is bárki szavazhat, akiket ön elmondott, az mind szavazhat ma, jelenleg a kisebbségi önkormányzati választásokon - egy. Kettő: a másik válas zom az, hogy azért, mert a Fidesz javasolta. El akartuk fogadni, amit önök javasolnak - megtettük, most az a baj, hogy elfogadtuk. Három: miért baj az, hogyha itt élő, esetleg magyar feleséggel, férjjel rendelkező, állandó lakcímmel, munkahellyel rendelkez ő görög, bolgár, szerb ember azt mondja: a feleségemet vagy az ő kisebbségi közösségét segítem, elmegyek én is vele szavazni vasárnap, én is behúzok egy xet az adott kisebbség - görög, német, s a többi - képviselőjére. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ráadásul a kisebbségek is kérték - ez a negyedik válaszom , hogy ez számukra is egy jó pluszeszköz lenne, hiszen pluszszavazókat tudnak ezzel nyerni. A többit pedig majd később mondom el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti pads orokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Megadom neki a szót, parancsoljon! DR. KALTENBACH JENŐ , a nemz eti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa : (Hangosítás nélkül:) Köszönöm a szót, elnök úr. Az országgyűlési biztosnak nem feladata… ELNÖK (Mandur László) : Kérem szépen a kollégákat, hogy biztosítsanak hangot a biztos úrnak, akitő l egy pici türelmet kérek szépen, amíg megjelenik… (A kijelzőn megjelenik dr. Kaltenbach Jenő neve.) Parancsoljon! DR. KALTENBACH JENŐ , a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa : Köszönöm a szót, elnök úr. Az országgyűlési biztosnak nem f eladata, hogy pártpolitikai vitákban részt vegyen - én ezt most sem fogom megtenni, ezért nem is reagálok arra, ami elhangzott , ugyanakkor az ombudsmantörvény az ombudsman kötelességévé teszi azt, hogy ha alkotmányos visszásságot észlel, akkor azt a kial akulásakor is kifogásolja, tehát ha az alkotmányos visszásság veszélye áll fenn, akkor felemelje a szavát az ellen. Ez az oka a mostani megszólalásomnak. Két ilyen körülmény is volt, amelyre, azt gondolom, kötelességem felhívni a tisztelt országgyűlési kép viselő hölgyek és urak figyelmét. Az egyik az úgynevezett szabad identitásválasztás, ahogy az többször elhangzott - nem először egyébként, ez régóta okoz problémát. Az Országgyűlés nyilvánosságát is szeretném felhasználni annak a véleményemnek a leszögezés ére,