Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A kisebbségi önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek köszöntése - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
732 kormánypárti képviselők ezeket a kérdéseket kikerülték. Fontos persze mindaz, amit önök elmondanak, de ezek olyan részletkérdések, amelyekben igazából vita sincs köztünk. Egy általános vitát persze lefolytathatunk úgy is, hogy az örökkévalóságnak - a jegyzőkönyvnek - elmondjuk azt, amit gondolunk, részben persze én is így fogok tenni, de ez a megoldást nem hozza közelebb. Az a három kérdéskör, amiről beszélni kellene, az, amiben a Fidesz álláspontját Németh Zsolt, Farkas Flórián és Gruber Attila írta k örül bizonyos mértékben. Ezek: a szabad identitásválasztás és névjegyzék kérdése, személyi hatály és európai uniós kisebbségi szabályok, valamint a területi szint kérdése. Ezek azok az ütközőpontok, amelyekben nem tudom, hogy ma ki mit képvisel; az én állá spontom változatlan ahhoz képest, amit egy évvel ezelőtt elmondtam. Nézzük az első kérdést! Azt gondolom, a szabad identitásválasztás elve alatt itt a Házban sokan sokfélét értenek, pedig az Európai Unió keretegyezménye, az alkotmány 68. § (4) bekezdése és a kisebbségi törvény 7. § (1) bekezdése körülbelül megmondja, hogy mit kellene ez alatt gondolni. Németh Zsolt megszólalásából azt hallottam ki - és belső vitáinkat ismerve állíthatom, körülbelül ez is a gondolkodás lényege , hogy a szabad identitásválas ztás olyan valami, hogy mindenki azt mond magáról, amit akar, ha úgy tetszik, mindenki meghatározza, hogy milyen identitása van, és ebbe senkinek semmilyen beleszólása nincs. (15.50) Ha ezt a gondolkodást elfogadjuk, akkor persze máris felvetődik az, hogy a névjegyzék irányába elmehetünke, mert ha ekkora az egyén szabadsága, akkor valószínűnek gondolom, hogy egy névjegyzék igazán szóba se kerülhet. Csakhogy ezek a jogszabályi helyek, amiről beszélek, nem adnak ekkora szabadságot az egyénnek. Miért gondolju k azt, hogy ekkora az egyén szabadsága? Azért, mert Magyarországon volt egy olyan exlex helyzet vagy volt az alkotmánynak egy 68. § (4) bekezdése - ma is hatályos , amely azt mondta, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek kik, még egyszer mondom: a nemzeti és etnikai kisebbségi közösségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, de létezett tegnap még egy 70. § (1) bekezdés az alkotmányban, amely pedig azt mondta, hogy ezeken a választásokon, ami a nemzeti és etnikai kisebbségek ügye - derül ki a 68. § (4) bekezdéséből , mindenkinek, minden magyar állampolgárnak aktív és passzív választójoga van. Ebből adódik ez az összevisszaság, ami a mi gondolatainkban is benne van. Csakhogy most már egy új helyzet van, a 70. § (1) bekezdése azzal a tartalomma l nincs benne az alkotmányban. Ma csak az alkotmány 68. § (4) bekezdése létezik, ami, még egyszer mondom: meghatároz egy kisebbséget, illetve a magyar jogszabály meghatároz jó néhány kisebbséget, és azt mondja, hogy ezeket a kisebbségeket ismerem el, ezekn ek a kisebbségeknek, az ezekhez tartozó személyeknek - másként ezt nem lehet értelmezni - joguk van helyi és országos önkormányzatot létrehozni. Ha egy európai tanácsi keretegyezményre hivatkozom, mint talán az egyik megfogható nemzetközi jogi dokumentumra , az szintén azt mondja, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozóknak áll szabadságában bizonyos dolgot megtenni. Amikor azt mondom, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozók, itt a jogalkotó valamilyen objektív, megfogható kritériumokra utal. Akik megfeleln ek ezeknek a kritériumoknak, ezeknek szabadságában áll eldönteni azt, hogy őt, az egyént kisebbségiként kezeljék, ha ezt kívánja, akkor nyilvánvalóan részesedik azokból a speciális jogokból, amit bizonyos országok megadnak a kisebbségeknek, vagy ő ugyan ta rtozik egy kisebbséghez, de nem akarja, hogy odasorolják. Ebben van az egyénnek szabadsága, és ez szinkronban van az alkotmányunk 68. § (4) bekezdésével. De ha a kisebbségi törvényre hivatkozom, a kisebbségi törvény 7. § (1) bekezdése is szinte rímelve az Európai Tanács keretegyezményére, azt mondja, hogy valamely nemzeti, etnikai kisebbségi csoporthoz - még egyszer mondom: valamely nemzeti, etnikai csoporthoz , kisebbséghez való tartozás, tehát oda tartozom, ennek a vállalása az én jogom - mondja a magyar törvény.
