Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A kisebbségi önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek köszöntése - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - STIPKOVITS PÁL (MSZP):
730 Az is bebizonyosodott az eddigi tapasztalatok alapján, hogy a törvényt módosítani kell, ebben egyetért a parlamenti pártok mindegyike, pont annak érdekében, hogy a k isebbségi önkormányzatok eredményesebben tudják ellátni feladatukat, a kisebbségi érdekek védelmét és azok képviseletét. A törvényjavaslat pénzügyi, gazdálkodási, finanszírozási jellegű szabályai, illetve ezek garanciális elemei tárgyában kívánok véleményt alkotni, ugyanis e tárgyban a törvényjavaslat számos új elemmel bővíti ki a nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt. Azok közül is néhány olyannal szeretnék foglalkozni, amelyeket a vitában eddig a képviselőtársaim nem érintettek. A törvényja vaslat a kisebbségi önkormányzati képviselői státust érintő rendelkezésként definiálja a képviselői mandátum megszűnésének eseteit. Ezek között új megszűnési okként szerepel az összeférhetetlenségi szituáció, továbbá a képviselőtestület feloszlása, illetv e feloszlatása. (15.40) Megszűnési ok továbbá az is, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselőtestület ülésein. Ez nagyon gyakran előfordult, és ezzel a komolyságát veszítette el a kisebbségi önkormányzat. Rendkívül fontosak a kisebbségi önkor mányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, amelyek nem követik automatikusan a helyi önkormányzatokról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait. Csak annyit vesz át a javaslat, amennyit feltétlenül szükséges a rendszer tisztaságáh oz és átláthatóságához. Többen foglalkoztak a területi önkormányzati szint megteremtésével, a megyei önkormányzatok létrehozásával. Látom, hogy ezen a területen a viták nem csillapodnak. Tény az, hogy akik ezt a problémát felvetik, elsősorban a vitathatatl an pénzügyi vonzatokra mutogatnak. Ugyanakkor ennek a megteremtésével áthidalható a helyi és az országos szint közötti kommunikációs távolság. Optimális színhelyei lehetnek a megyei önkormányzattól átvett kollégiumi, középiskolai, szakiskolai ellátás bizto sításának, valamint a megyei önkormányzati rendeletek véleményezésének. Megfontolandónak tartom - ezt a mostani vélemények is aláhúzzák, hogy ezt a gondolatomat megosszam önökkel , hogy a létrehozás feltételéül szabott öt kiírt helyi választások számát em eljük, esetleg hétre vagy nyolcra - ezt jobban körbe kellene járni , így valóban csak ott jönne létre, ahol azt a közösség nagysága indokolttá teszi. Ennél kisebb létszámú kiírt választás esetén jónak tartanék egy referensi rendszert, amelyik ezt a közbül ső feladatot el tudná látni. Ezt azért is fontos megemlíteni, mert a felszólalók közül csak kevesen tértek ki arra, hogy a törvényjavaslatba beépül annak lehetősége, hogy tiszteletdíjat állapítsanak meg a létrejött testületek. Igaz, hogy csak a tiszteletdí j legmagasabb szintjét határozza meg a törvényjavaslat, de ne legyenek kétségeink, ha van lehetőség tiszteletdíj bevezetésére, akkor azt be fogják vezetni, és innentől kezdve már csak számolás kérdése az, hogy mennyibe fog ez kerülni. Fontos megemlíteni az országos önkormányzat hivatalát is, amely több szempontból is kulcsfontosságú. Egyfelől azért, mert az ügyintézés szakmai központja, amely az országos önkormányzat megszűnésekor ideiglenesen vagyonkezelői, intézményfenntartói feladatokat is ellát, másfelő l pedig azért, mert komoly pénzügyi vonzata van, hiszen ezek a szervek költségvetési szervként működnek, kerülnek megállapításra, amely számos jogszabályban előírt feltétel kötelező megteremtését jelenti, ideértve a szakemberállományt is. Azt az anomáliát, hogy költségvetési szervként működik vagy éppenséggel országos központi költségvetési szervként, amiről képviselőtársam beszélt, érdemes megnézni, hiszen a 39/B. § 5. pontja és a 60/C. § 3. pontja ezt az ellentmondást tartalmazza. A javaslat garanciális o kokból feltételeket támaszt az országos önkormányzat vállalkozási tevékenységével szemben, vagyonának egy részét törzsvagyonként védi. Gazdálkodásának alapvető szabályait például hitelfelvételi korlátokkal, a harmadik személynek nyújtható támogatás korláta inak vagy az esetleges adósságrendezés szabályainak meghatározásával rendezi. Előírja a gazdálkodás bizonyos adatainak, illetve meghatározott dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalát.
