Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A kisebbségi önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek köszöntése - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÁN IMRE (MSZP):
719 figyelemmel kísértem a vitát. Úgy érzem, hogy akkoriban nem képezte az érdemi vita tárgyát egy véleményem szerint nagyonnagyon fontos szabályozási terület. Azt is tudom, hogy az általam elkövetkezendőkben elmondandók nem a legizgalmasabb részei a törvényjavaslatnak, de biztos vagyok abban, hogy mindazok a helyi önkormányzati és helyi kisebbségi ön kormányzati politikusok, akik ebben a kérdésben otthon vannak, fontos információkhoz juthatnak. Ez a szabályozási terület pedig a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködése. A kisebbségi, valamint az önkormányzati törvény előí rásai szerint ma is kötelező több területen az együttműködés. Ezek azonban a gyakorlati tapasztalatok szerint csak akkor működtek és akkor működnek, ha mindkét félben megvolt, illetve megvan az együttműködési szándék. A jelenlegi szabályozás azonban nem ve szi tudomásul, hogy az együttműködésre kötelezett felek nagyon sokszor ellenérdekűek, és ezért szükség lenne pontosan rögzített határidőkre, szankciókra és gyors jogorvoslati lehetőségre, ezt pedig a törvényjavaslat jelenlegi formájában tartalmazza. Nézzük át, hogy melyek azok az együttműködési területek, amelyek ugyan már a jelenlegi szabályozás szerint is léteztek, de a törvényjavaslat ezeket pontosítja, határidőkkel és az előbb említett jogorvoslati eszközökkel bástyázza körül. A kisebbségi közügyek inté zése során a kisebbségi önkormányzat kezdeményezheti állami és önkormányzati szerv eljárását, tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet. Irányulhat mindez valamely oktatási vagy kulturális intézmény kisebbségi jogot sértő működésére, illetve egyedi döntésére egyaránt. Amennyiben a megkeresett szerv harminc napon belül nem dönt vagy nyilatkozik, a kisebbségi önkormányzat a felettes szerv vagy a törvényességi ellenőrzést ellátó szerv soron kívüli eljárását kezdeményezheti, melynek eredményéről legkésőbb harminc napon belül kell tájékoztatni a kezdeményezőt. Itt ismételten szeretném kihangsúlyozni, hogy nemcsak a helyi kisebbségi önkormányzatok és helyi önkormányzatok kapcsolatrendszeréről van szó, hanem az állami szervekre is vonatkozik ez a szabályozás. Másrészt , ha a kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához az illetékes helyi önkormányzat döntése szükséges, akkor ebben az esetben a helyi önkormányzatnak harminc napon belül kell döntenie. Ez alól kivétel a vagyonhasználatra, költségvetésre vagy zárszámadásr a vonatkozó önkormányzati döntés; és hatvan napos határidő van, tehát hosszabb a határidő. Különösen érdekes ez a kérdés a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának, illetve a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének a nagyon sok vitára alka lmat adó viszonyában. A törvényjavaslat értelmében a helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát változatlan tartalommal köteles beépíteni a saját költségvetési rendeletébe. Érdemes lenne megfontolni a jogalkotóknak, hogy ezen a ponton is soron kívüli jogorvoslatot kellene biztosítani egyrészt abban az esetben, ha a kisebbségi önkormányzat határozata jogszabálysértő, vagy egyáltalán nem alkotja meg határidőben, illetve akkor is nyilvánvalóan, ha az önkormányzat rendelete is jogsza bálysértő, mondjuk azért, mert ezt a költségvetési határozatot, amit a kisebbségi önkormányzat hoz, nem építi be a költségvetési rendeletébe. Harmadrészt a törvényjavaslat a hatályos szabályozásnak egy nagyon súlyos fogyatékosságát igyekszik kiküszöbölni, ami nagyon sokszor volt konfliktusforrás a helyi és a kisebbségi önkormányzat között, amikor is a kisebbségi önkormányzat testületi működésének biztosítását a helyi önkormányzat feladataként határozza meg a jogszabály tervezete. Lényeges garanciális elem, hogy a helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére harminc napon belül köteles meghatározni, és a saját szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni, hogy a kisebbségi önkormányzat testületi működéséhez milyen vagyonelemeket, illetve m ilyen technikai feltételeket biztosít. E döntés ellen vagy amennyiben ez a döntés elmarad, a kisebbségi önkormányzat az illetékes közigazgatási hivatalhoz fordulhat. Annak ellenére, hogy ez a javaslat érdemi előrelépés, azért használtam azt a szót, hogy “i gyekszik”, mert van egy apró probléma a jelenlegi javaslatban. Ez pedig az, hogy a javaslat a testületi működéshez szükséges helyiséghasználat biztosítását térítéskötelesnek minősíti. Ez a
