Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - A kisebbségi önkormányzatok vezetőinek és képviselőinek köszöntése - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH ERIKA (MSZP):
715 kialakította a tradicionális civil alapú kisebbségvédelmi rendszer mellett és annak kiegészítéseként a közjogi szerepvállalásra is alkalmas kisebbségi önkormányzatiságot. Az eltelt évek dilemmáinak egy része kétségtelenül e kettősségből f akadt, hiszen az önkormányzatiság eredményes kiépülése és tevékenysége mellett a kisebbségi civil szféra nemegyszer jelezte azt a veszélyt, hogy háttérbe szorul, egyes területeken ellehetetlenül tevékenysége, sőt egyes közösségekben érezhetően elkülönülő ö nkormányzati és civil érdekszférák alakultak ki. Biztos vagyok abban, hogy a kerekasztal résztvevőinek nem volt ilyen szándéka, hiszen akkor maguk is civil vezetőként vettek részt a tárgyalásokon, s az eredeti elképzelés szerint a kisebbségi önkormányzatis ágnak egy gazdag, tevékeny, sokszínű közösségi aktivitáson, civil szférán kell alapulnia. Ezért is külön örülök annak, hogy az előttünk fekvő kormányzati javaslat több elemében a kisebbségi civil és önkormányzati szféra közötti egyensúly összhangteremtési szándékát jelzi, sőt a közvetlen és arányos választási rendszer bevezetésének szándékával a kisebbségi önkormányzatokat gyakorlatilag választójogi értelemben civil, vagyis közösségi kontroll alá helyezi. Miről is van szó? A hatályos kisebbségi elektori ren dszer egyik fő hibája, tudjuk mindannyian, hogy az elektori gyűléseken a “győztes mindent visz” elve érvényesül, s mint azt a gyakorlati példák sora mutatja, hajszálnyi többséggel a közösségek fontos, de nem feltétlenül a legerősebb szervezetei gyakorlatil ag kiszoríthatók az adott nemzetiség országos önkormányzatából. Ezzel egyrészt négy évre e szervezetek érezhető hátrányba kerülnek az önkormányzati források, lehetőségek elérése terén, másrészt az országos önkormányzat legitimitása is ugyan, nem jogi értel emben, de folyamatosan megkérdőjelezhető a kiszorultak részéről. A benyújtott javaslat területi és országos szinten listás választási rendszert tartalmaz. Ennek eredménye végső soron az lesz, hogy a kisebbségi társadalmi szervezetek között a képviselői man dátumok száma a valós választói támogatottság arányában oszlik meg, az országos önkormányzat közgyűlésében jelen lesz a közösség minden érdemi szervezete, és a közgyűlésen belül alakul ki együttműködési kényszer. Az országos önkormányzat közgyűlése a közös ség valós parlamentjeként és nem részparlamentjeként működhet így a jövőben. A rendszer feltétlenül arra ösztönzi a kisebbségi társadalmi szervezeteket, hogy a közösségben a lehető legaktívabb tevékenységet folytassák, hiszen a szavazatmaximálásra csak így van esélyük, s amennyiben az adott kisebbségi szervezet elégedetlen az országos önkormányzat tevékenységével, úgy legalább négyévente szabályozott keretek között lecserélhesse vezetőit, a ciklus során pedig belső ellenzéki szerepből kontrollálhassa, kriti zálhassa a mindennapi tevékenységet. Ezen új választójogi megközelítés arra ösztönzi az országos kisebbségi önkormányzatot és annak vezetőit, hogy a ciklus során is folyamatosan működjenek együtt a kisebbségi társadalmi szervezetekkel, vegyék figyelembe az ok igényeit, közösen tevékenykedjenek az adott nemzetiség érdekében. A benyújtott javaslat további előnye az, hogy az őszi választásokat követően a helyi önkormányzatokhoz hasonlóan gyorsan megalakulnak az új testületek, ez az elektori rendszerben eddig át csúszott a téli, kora tavaszi időszakra, jelentősen lerövidül a leköszönő és az új testületek megalakulása közötti átmeneti időszak. Ezt a benyújtott tervezet pontosan szabályozza, ez pedig sok más mellett az intézményfenntartás szempontjából is kulcsfonto sságú. További előnye a listás rendszernek, hogy a ciklus során a mandátumát valamilyen okból elvesztő képviselő helyére az érintett listáról új képviselő kerülhet, és így minimálisra csökkenthető a testület működésképtelenné válásának veszélye. Ezen intéz kedések révén mind közép, mind pedig felső szinten az eddigieknél reprezentatívabb, stabilabb kisebbségi testületek jönnek létre, és a közösség belső ügyei, problémái a közgyűléseken belülre kerülnek, ott egy demokratikus eljárási rendben kezelődnek. A ma gam részéről rendkívül fontosnak tartom a kisebbségi civil szerveződések és a kisebbségi önkormányzatok együttműködését és ennek az együttműködésnek a jövőbeni további erősítését. Tisztelt Országgyűlés! Ennek a benyújtott törvénynek a szándéka és a tartalm a világos. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, vitassuk meg, és módosító indítványokkal tegyük még világosabbá ezt a
