Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. március 1 (203. szám) - Bejelentés önálló indítvány tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - TÓTH SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
664 milliárdos agrárkörnyezetvédelmi csökkentés nem segíti az EUs pénzszerzési lehetőségeinket, és nem segíti azt a célt, a mit megfogalmaztunk. Igen tisztelt államtitkár úr, igen tisztelt képviselőtársaim, jelentős módosításokkal lehet, hogy lehet ezen a törvényjavaslaton javítani, egyébként pedig a polgári oldal azt gondolja, a 8 szavazatá val ezt is fejezte ki, hogy ez a törvény a preambulumban megfogalmazottakat nem teljesíti. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Tóth Sándornak, a költségvetési bizottság előa dójának. TÓTH SÁNDOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság megtárgyalta az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény módosítását. Tulajdonképpen mint általában, ha agrártörvényr ől vagy közlekedési, vagy költségvetési törvényről van szó, le is folytattuk az általános vitáját igen széles spektrumban. Amikor 1997ben megalkottuk ezt a törvényt széles körű társadalmi egyeztetés után, az volt a célja, hogy az infláció növekedésén felü l a mindenkori nemzeti gazdasági növekedés ütemének megfelelő mértékben növekedjen az agrárgazdaság támogatása, és ezt oly módon kívántuk elérni, hogy minden évben a költségvetési időszak előtt, a költségvetés benyújtása előtt ez a parlament elé kerüljön m egtárgyalásra, hogy azokat a megállapításokat, azt a helyzetértékelést az agrárium helyzetéről, jövedelempozícióiról, fejlődési folyamatokról meg tudjuk állapítani, és ez alapján a költségvetési törvényben rendelkezni tudjunk. Vegyes volt a fogadtatása enn ek a megállapításnak, hiszen nem minden évben sikerült benyújtani időben az agrárgazdaság értékeléséről szóló előterjesztést, és nem mindig sikerült a költségvetésben és más törvényekben érvényesíteni az ezekből levonható következtetéseket. Ugyan az Unió n em teszi kötelezővé, hogy agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt alkossunk, ugyanakkor valamennyien ellenzéki és kormánypárti oldalról is megállapítottuk, hogy erre szükség van az ágazat fontosságára való tekintettel. Így például Németországban, Auszt riában, NagyBritanniában és Franciaországban is van ilyen jellegű törvény, és ezt az utat nekünk is folytatni kell. Vita volt arról, hogy az október 15ei dátum megfelele a beterjesztésnek. Mi azt mondjuk, hogy nem, sokkal hamarabb kell. Igaz, hogy ponto san nem rendelkezünk statisztikai adatokkal teljes biztonsággal az agrárgazdaság jövedelempozícióiról, de irányokat nagyon pontosan meg lehet határozni, és ennek a törvénynek mint kerettörvénynek a célja az, hogy a folyamatokra tudjon rávilágítani a beterj esztett jelentés, és ez alapján mezőgazdasági stratégiákat tudjunk kialakítani mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés vonatkozásában. A konkrét feladatok megoldása az egyéb ágazati törvények megalkotásán keresztül válik lehetségessé. Nagy vita vo lt arról is, hogy a reálértéken való tartás a nemzeti támogatás szintjén megfelele azoknak az elvárásoknak, amit velünk szemben támasztanak. Mi azt mondtuk, hogy igen, ez fontos cél, és meg is kell őrizni. Ettől függetlenül az agrárgazdaság támogatása min den évben növekszik, az uniós támogatások növekedési ütemének megfelelően. Természetesen a politikát sem lehetett kizárni ebből a vitából, hogy mikor milyen megállapításokra jutunk, nyilván a kormánypárti vagy ellenzéki pozíciótól függ. Mi viszont azt is e lmondtuk, hogy ennek az 1997ben megalkotott törvénynek egy nagy baja volt, hogy nem 1990ben született meg, amikor egy olyan koncepciót lehetett volna kialakítani, egy olyan agrárstratégiát, hogy nem utánlövésnek minősülnek már az ilyen fejlesztési jelleg ű törvények, hanem akkor az élelmiszergazdaság privatizációjával együtt kellett volna olyan agrárgazdasági stratégiát kialakítani, ami most sokkal könnyebbé tenné talán a helyzetünket. Mindezek után a költségvetési bizottság 15 kormánypárti igen és 10 ell enzéki nem szavazattal általános vitára alkalmasnak és elfogadásra ajánlja a parlamentnek.
