Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának tevékenységéről, 2003. január 1. és 2003. december 31., valamint a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 2003. január 1. és 2003. december 31.... - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
631 lehet, hogy a fajlagos költségeket, a működési költségeket és így létszámigényt egyébként csökkentheti, de másrészről ezt a ráfor dítást abból a szempontból kell megvizsgálni, hogy tude majd két év múlva vagy egy év múlva is akár rentábilisan működni, vagy egyensúlyban, ha úgy tetszik, legalább tartani a napi működését, mert a mai állapot szerint a napi működés egyensúlyban tartása a 2003., de a 2004. évre vonatkozóan is kérdőjeleket fogalmaz meg. Erre egyébként az elnök úr is kitért, hogy valóban a pénzügyi kiszámíthatóság nagymértékben kérdéses volt a vizsgált időszakban is. Szóval, ennek a javaslatnak jót tenne, ha itt lennének a kormányoldalról a médiabizottság tagjai is, Pető Iván különösen, hiszen ő az egyik fémjelzője ennek az akkori, '97es vagy '96os médiatörvényalkotásnak, mert láthatóan minden oldalnak a véleménye a bizottságban egyértelművé tette, hogy sok minden szempon t érvényesülhetett a médiatörvény megalkotásához, de az anyagi stabilitás és biztonság kérdése és annak a kiszámíthatósága nem jelent meg. Márpedig ha a közpénzekből sok milliárd forintot, vagy hosszú távú kötelezettségben hosszú időszakra való nagy összeg ű bérleti lekötöttségeket vagy hasonló más konstrukciókat igényel a Magyar Televízió a hosszú távú jövő reményében, akkor bizony a napi finanszírozásnak a hosszabb távú kitekintésére is indokolt lehet, hiszen egy évre előre tekintve teljesen nehéz olyan üz leti tervet kialakítani, ahol be lehet bizonyítani pénzügyi, gazdasági oldalról, hogy ezek a beruházások egy jó ügyet szolgálnak, és ettől jobb lesz bármi is a Magyar Televízióban. Ezért mi azt gondoljuk, hogy indokolt költségvetési gazdálkodási szempontbó l ezt a kérdéskört nemcsak médiapolitikai, hanem költségvetési, gazdaságpolitikai kérdéskörben is felvetni. Ezért is kértem külön szót, mert elvileg nem terveztem, hogy ehhez szólni fogok, de a vita arra világított rá, hogy elsősorban mindig a hogyan jelen ik meg, milyen műsoridők, mi történik, napi gondok kerülnek előtérbe, és egy hosszabb kitekintés valahogy kimarad. Ezért azt gondolom, hogy a költségvetési bizottságban elhangzottakat fontos ismertetni, és érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ma a kormá nyzatnak, az MSZPSZDSZkoalíciónak van gyakorlatilag kiszolgáltatva mindegyik kuratórium azáltal, hogy a költségvetési törvényen keresztül egyszerű többséggel kapja a finanszírozást, megvonva a korábbi, a parlamenttől független tévé- és rádiódíjak fizetés éhez kötött támogatásokat mint alapvető támogatási kört. Az más kérdés, hogy az sem működött jól, a Posta ott sem mindig jól szolgáltatott, de ez technikai probléma volt ahhoz képest, amely most viszont konstrukciójában változtatta meg a finanszírozás tech nikáját. Nos, ígértem azt, hogy Békés megyei szemszögből néhány választónak a véleményét is elmondom. Sajnos, azt kell mondanom, elnök úr, a múltkor nem volt időm elmondani ezt az álláspontot, hiszen akkor nem ez a kérdéskör vetődött föl, alapvetően az a v élemény Békés megyében, hogy a Magyar Televízió egyoldalúan ad tájékoztatást. Igazából abból nem tudhatják meg a dolgok valós hátterét, nem is tudják meg a dolgok valós történetét, és kulturális, szórakoztató műsorai tekintetében pedig nem versenyképesek a Magyar Televízió műsorai, a kereskedelmi televíziók területén ezek sokkal inkább elfogadottak. Erre a nézettségi mutatók is egyébként visszautalnak, viszont a közszolgáltatás területén, mint ahogy a Kossuth adót egyébként a rádiónál mértékadónak tekintik, részben a Duna TVt, bár az sokkal kisebb szegmenst jelent, de sokkal kiegyensúlyozottabbként jelzik. Tehát a három közmédiumnak a közszolgálati, közhírszolgáltatási hátterét nézve alapvetően azt mondják, hogy a Magyar Televízióból nem lehet valós képet kapni a magyar mindennapokról, és ezért ez komoly hátrányt jelent. Tehát érdemes lenne azért, amiért tulajdonképpen közpénzeket ad a magyar költségvetés, a magyar parlament mostani rendszerében a Magyar Televíziónak, ha átgondolná ezt a szempontot, mert ha a kereskedelmi televíziók szintjén akar versenyezni, akkor megfontolás tárgyává kell tenni, hogy egyáltalán szükség vane erre a televízióra. Tehát nem igazolja vissza a közszolgálatiságból adódó követelményeket. Ez egy nagyon kemény kijelentés, de azt go ndolom, fontos tudni, hogy Békés megye választóinak legalábbis egy része ilyen véleményt
