Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Beszámoló a Magyar Köztársaság Országgyűlése számára a Magyar Rádió Közalapítvány 2003. április 1. és 2004. február 29. közötti tevékenységéről, valamint a Magyar Rádió Közalapítvány 2003. április 1. és 2004. február 29. közötti tevékenységéről szóló ... - ELNÖK (Mandur László): - HOMA JÁNOS (Fidesz):
618 az elmúlt évtized során is az élmezőnyben maradt, állja a versenyt ugyanakkor, amikor a kereskedelmi televízió ugyanebben az időszakban már nem v olt képes lépést tartani a kereskedelmi csatornákkal. Természetesen a közszolgálati adónál a hallgatottságot nem tekinthetjük döntő értékmérőnek, de ez a szempont mégis egy fontos és objektív mutató. Ide tartozik az is, hogy a Magyar Rádió műsorai ellen be nyújtott panaszok száma évről évre csökkent. A kuratórium tagjainak többsége úgy véli, ez a tény is erősíti: a Magyar Rádió a törvényi kötelezettségének eleget téve 2003ban is megfelelően látta el közszolgálati feladatait. Tisztelt Képviselőtársaim! A más odik állításom az volt, hogy a költségvetés megpróbálta ebben az időszakban ellehetetleníteni a Magyar Rádió Részvénytársaságot. Mire is alapozom ezt az állításom? Megnéztem azokat a költségvetési plusztámogatásokat, amelyeket az elmúlt évben biztosított a költségvetés, különös tekintettel a 2003. esztendőre. A beszámolóban szereplő közszolgálati médiumok, a részvénytársaságok alaptőkeemelésére összesen 7,2 milliárd forintot különítettek el. Ebből az összegből a Magyar Televízió 6 milliárdot, a Duna TV 0,6 milliárdot, míg a Magyar Rádió 0,5 milliárd forintot kapott alaptőkeemelésre. De a 2004. évben sem sokat változott a kép, igaz, akkor már a közszolgálati struktúraátalakításra biztosított 6,8 milliárd forintból 4,8 milliárdot kapott az MTV Rt., 0,8 milli árdot a Duna TV és 1,2 milliárdot a Magyar Rádió Részvénytársaság. Tisztelt Képviselőtársaim! A médiatörvénnyel összhangban kialakult egy arány az előfizetési díj elosztásakor a három közszolgálati médium között. Ez az arány a következő: a Magyar Televízió a befolyt előfizetési díj 40 százalékát, a Duna TV - hivatalos nevén a Hungária Televízió Részvénytársaság - a 24 százalékát, míg a Magyar Rádió a befolyt összeg 28 százalékát kell hogy kapja. (22.50) Nos, ezek az arányok egyáltalán nem jelennek meg a már említett alaptőkeemelésben, illetve a struktúraátalakításban, hiszen a 7,2 milliárdnak a 0,5 milliárd egyáltalán nem a 28 százaléka, még a 10 százaléka sincs. Tegyük fel tehát a kérdést: mi lehetett az oka, hogy miközben az alapítvány kuratóriumának több ségi véleménye szerint a hitelességet tekintve a Magyar Rádiónak nincs versenytársa a hazai rádiózásban, és miközben a közalapítvány gazdaságilag egyensúlyban van, nem kapta meg azokat a pénzeket, amelyeket fejlesztéseire tervezett, valamint a honoráriumki fizetésekről a bérjellegű kifizetésekre való átállásra kívánt fordítani? Ugyanis miközben a rádiósok bére alacsony, 2004től a jövedelemkiesés pótlására nincs fedezet. De nemcsak emiatt, sok más miatt is nehéz időszak elé nézhet a Magyar Rádió Részvénytárs aság. Szerepel a beszámolóban, hogy az ORTT 1997ben műsorszolgáltatási szerződést kötött az Országos Kereskedelmi Rádió Részvénytársasággal a korábban a Magyar Rádió Rt. által Danubius Rádió néven üzemeltetett frekvenciasávok koncesszióba adásáról, jólleh et 2004ben járt volna le a szerződés, de 2002. december 17én született meg újabb öt évre a műsorszolgáltatási szerződés az ORTTvel. Ez a szerződés, amelyet a beszámolóban említenek, és amelyről hivatalosan nem hallottak, kellemetlenül érinti a Magyar Rá diót, hiszen a koncessziós díj a nem hivatalos döntés szerint nagyságrendekkel kisebb, mint a korábbi szerződésben szereplő hasonló díj. Vajon kinek volt érdekében egy ilyen szerződést kötni az adófizetők, illetve a Magyar Rádió Rt. kárára? Bizony, elkelt volna a támogatás a digitalizálásra, tehát arra, hogy a magnószalagról átkerülhessenek a riportok digitális adathordozókra, de a közszolgálati rádió megfelelő anyagi támogatása elősegíthette volna, hogy a Magyar Rádió hanganyagai megjelenjenek az internete n. Sőt, a megfelelő anyagi támogatás biztosította volna azt is, hogy a Magyar Rádió művészeti együttesei megkapják a működésükhöz szükséges méltó összegeket. Tisztelt Képviselőtársaim! E beszámoló jó néhány tanulságot hordoz. Az egyik talán az, hogy az a k özszolgálati médium, amelyik betartotta a szabályokat, az a médium, amelyik végrehajtotta a szükséges intézkedéseket, az a médium, amelyik együttműködött az Országgyűléssel, illetve az