Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Döntés a köztársasági elnök által visszaküldött törvény visszavonásáról - Döntés önálló indítvány kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalásáról - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
553 A közösségi jog szerint a helyi önkormányzatok és a saját tulajdonú gazdasági társaságok közötti közszolgáltatások, azaz általános érdekű szolgáltatások nyújtását célzó jogviszony tekintetében kizárt a közbeszer zési irányelv, ebből kifolyólag az ezt átültető új Kbt. alkalmazása. Ilyenkor ugyanis az önkormányzat nem egy, az új Kbt. szerinti szolgáltatást rendel meg a maga számára, hanem közszolgáltatást nyújt a saját tulajdonú gazdasági társaságán keresztül az áll ampolgároknak. Szemben a korábbi, közbeszerzésekre vonatkozó nemzeti szabályozással, az új Kbt. szerint a törvény kiterjed a közfeladatot, közszolgáltatást ellátó szervezet és alapítója, az állam és az önkormányzat közötti jogviszonyra, hiszen a hatályos K bt. csak a szolgáltatás általános fogalmát ismeri. A fent említettek szerint azonos az uniós terminológiában az általános érdekű gazdasági szolgáltatásokkal, amitől - szintén az előbb említettek alapján - meg kell különböztetnünk az általános érdekű szolgá ltatásokat és a közszolgáltatásokat. Az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat, tehát a közszolgáltatásokat elsősorban a helyi önkormányzatokról szóló '90. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése, továbbá a Fővárosi Önkormányzat vonatkozásában a 63/A. §a határozza meg több ágazati jogszabály mellett. Ezen közfeladataikat az önkormányzatok jellemzően intézményi vagy gazdasági társasági formában látják el a korábbi tanácsi struktúrából megörökölt és azóta már gazdasági társaságokká alakított állam i vállalatokkal. A javaslat a Kbt. hatálya alól azokat a szerződéseket vonná ki, amelyek csak a jogi látszat szintjén felelnek meg a polgári törvénykönyv 205. §ából következő azon követelményeknek, miszerint egy szerződéshez legalább két olyan, egymástól független félre van szükség, akik, illetve amelyek között a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás folytán a szolgáltatás és ellenszolgáltatás lényeges elemeiről megegyezés jött létre. Ha a jogi viszony alanyai, bár különkülön önálló jogi személyiségg el rendelkeznek, valójában egyetlen szándék és akarat megtestesítői - és ez egyértelműen így van például az önkormányzatok és az általuk alapított közszolgáltató vállalkozások esetében , úgy a polgári jogi megállapodás lényegadó vonása hiányzik. Abban az esetben, ha az előbb említett felek kötnek szerződést, úgy a szerződés létrejöttének lényegi eleme hiányzik. Ekkor természetesen nem szükséges annak a vizsgálata, hogy a szerződés jogtechnikai szempontból visszterhese, értéke meghaladjae a Kbt. szerinti értékhatárt, tárgya alapján a Kbt. hatálya alá tartozike. Mindezek alapján, tisztelt Országgyűlés, kérném szépen az önök támogatását, hogy törvényjavaslatunkat fogadják el. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Felhív om képviselőtársaim figyelmét, hogy a Házszabály értelmében a kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők négyötödének igen szavazata szükséges. (18.00) Kérdezem mindezek alapján a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetérte az előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalásával. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 196 igen szavazattal, 130 ellenében, 1 tartózkodás mellett az előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalását nem fogadta el. Ti sztelt Országgyűlés! Az előterjesztők kérték, hogy amennyiben az Országgyűlés nem fogadja el a kivételes eljárásban történő tárgyalást, akkor döntsön a sürgős tárgyalásról. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetérte az előterjesztés sürgős tá rgyalásával. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 200 igen szavazattal, 4 ellenében, 126 tartózkodás mellett az előterjesztés sürgős tárgyalását elfogadta.
