Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 28 (202. szám) - Bejelentés népi kezdeményezésről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
489 A magyar rendszerváltás eddigi kormányai nem teljesítették azt a felelősségüket, hogy korrekten, átláthatóan, jogszerűen tárják föl a múltat. Helyesen döntöttünk decemberben akkor, amikor azt mondtuk, hogy ennek nekiindulunk, hogy nem lehet ezt folyt atni ebben az országban, nem lehet embereket, családokat és gyerekeket méltatlan helyzetbe hozni, nem lehet a legbutább politikai vetélkedésre és marakodásra felhasználni emberek sorsát. Jó lett volna, ha az előző kormányok ezt megteszik. Ha megtették voln a - akár a legelső, akár a sokadik , ma nem itt tartanánk. Azt kérem önöktől, ellenzéki és kormánypárti képviselőktől, támogassák a kormánypártok azon javaslatát, hogy új törvénnyel, az új törvényben biztosított nyilvánossággal, annak jogszerű garanciáina k megteremtésével tegyünk egyszer s mindenkorra pontot erre az ügyre. Magyarországnak a múlt helyett a jövőbe kell fordulnia. Új politikára, megújult Magyarországra van szükség. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kös zönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy a miniszterelnök úr beszéde a húsz percet meghaladta, a házbizottság állásfoglalása értelmében így nyolc perc áll a frakcióvezetők rendelkezésére felszólalásra. Elsőként Áde r János frakcióvezető úr jelezte felszólalási szándékát, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, frakcióvezető úr. DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök Úr! “Kormányom felvirágoztatja a magyar mezőgazdaságot és vi déket.” Emlékszik még, miniszterelnök úr? Három évvel ezelőtt önök a választási kampányban ezt ígérték. De ígértek mást is: “Versenyképes mezőgazdaságot teremtünk.” - szól a kormányprogram. “E cél érdekében hatékony intézményrendszert vezetünk be.” Erről k ét és fél évvel ezelőtt egy politikai megállapodást is kötöttünk, miniszterelnök úr. A száznapos programjukban pedig azt ígérték, hogy a magyar gazdák szempontjából javítják az uniós csatlakozás pénzügyi feltételeit. Azokat a feltételeket, amelyekről önök, még amikor ellenzékben voltak, azt mondták, hogy az a legnagyobb problémája a polgári kormánynak, hogy nem ért el egyéni elbírálást. Amikor persze kormányra kerültek, önök semmivel sem tudták javítani a 2002. februári uniós ajánlatot, amikor hazajöttek Ko ppenhágából, mégis ünnepeltették magukat. Koppenhága után azt ígérték, hogy időben kifizetik a nemzeti támogatásokat a gazdáknak. Pont egy évvel ezelőtt pedig megállapodást kötöttek a magyar gazdák képviselőivel. Miniszterelnök Úr! Önök egyetlenegy ígéretü ket sem tartották be, sőt a korábban megkötött megállapodásokat is egytől egyig felrúgták. Miért csodálkoznak, hogy az elkeseredett gazdák az utcákra vonultak? Miért csodálkozik ön - az imént is kissé csodálkozva tette föl a költői kérdéseit , hogy miért vannak egyáltalán a gazdák az utcákon? Önök pökhendi nyilatkozatokkal hergelik a gazdákat ahelyett, hogy megállapodnának velük. Hadd emlékeztessem csak Hiller Istvánnak, az MSZP elnökének a minapi nyilatkozatára, amikor egyszerűen leszélsőjobboldalizta a m agyar gazdákat, de idézhetnék öntől is, amikor azt mondta, hogy soha ennyi pénzt nem kaptak a magyar mezőgazdaságból élők; mondhatnánk, ismét csak önt idézve: vidéken igazán nagy a jólét. Ez persze részben Marosán elvtárs szavait juttatja eszembe, aki korá bban azt mondta az őt kritizálóknak: nem a zsömle kicsi, hanem a pofátok nagy. De térjünk vissza a kérdéshez: miért csodálkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök? Miért csodálkozik, amikor a Gyurcsánykormány négy hónapja ül az Európai Uniótól járó pénzen, é s nem adja át ezt a gazdáknak? Miért csodálkozik Gyurcsány Ferenc azért, hogy a gazdák az utcára vonultak, amikor a nemzeti kiegészítést tavaly - miniszterelnök úr, legyen erős - senki sem kapta meg. (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Hazudsz!) A gazdák fele egy pénzügyi trükkel, egy
