Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 15 (238. szám) - A katasztrófavédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÁL ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4505 ebbe a törvénybe belekerülnek ezek a módosítások, hiszen a partnerséget és egyben a biztonságot is jelentik. Ezek voltak a legfontosabb kérdések, amelyek az egyeztetések során, illetve a bizottsági ülésen felmerül tek, és amiről szó volt. Itt szeretném jelezni, hogy nemcsak a rendészeti bizottság, hanem az önkormányzati bizottság is megtárgyalta ezt a törvénytervezet, amely szintén támogatta, és a parlamentnek, képviselőtársaimnak elfogadásra javasolja. Köszönöm szé pen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A környezetvédelmi bizottság alelnökének, Józsa Istvánnak adom meg a szót. (Jelzésre:) Mivel nincs a teremben, kérdezem, hogy a környezetvédelmi bizottságban elhangzottakat kívánjae valaki ismer tetni. (Nincs jelzés.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Megadom a szót Gál Zoltán képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselőnek. D R. GÁL ZOLTÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szinte közhelyszerű ma már, hogy a biztonság fogalma, összetevői és a biztonság megteremtésének feltételei napjainkban a korábbiakhoz képest gyökeresen megváltoztak. Hossz ú lenne sorolni azokat a tényezőket, jelenségeket, amelyek a mai kor emberének biztonságát veszélyeztetik, biztonságérzetét befolyásolják. A civilizációs ártalmaktól kezdve a nemzetközi terrorizmuson és a globális felmelegedésen keresztül, az ismeretlen be tegségeken, járványokon át, a gazdasági verseny, a profit előállításának kényszerén túl szinte felsorolhatatlan, hogy mi minden fenyegeti az ember életét, egészségét, javait és a normális társadalmi együttélésének rendjét. És akkor még nem beszéltünk a szo ciális biztonságot kikezdő folyamatokról. Hozzátartozik mindehhez, hogy az említett káros jelenségek túllépik a nemzetállamok, sőt a földrészek határait, és ennyiben nem fellengzősség, ha a biztonságról nem pusztán nemzetközi, hanem világméretekben beszélü nk. Természetes, hogy ebben a helyzetben a társadalmak újrafogalmazzák a biztonság megteremtése, a veszélyek megelőzése, a károk enyhítése érdekében tehető lépéseiket, újrafogalmazzák a felelősség kérdését, a közbeavatkozás mechanizmusait, hatásköreit, és ami talán a leglátványosabb ebben a folyamatban, az az, hogy a megelőzés és a védelem, de maga a szabályozás is mindinkább nemzetközivé válik. Meg kell jegyezni, hogy az említett folyamatok hatásaként éppen a szabályozásban nemcsak a nemzetköziség, hanem a feszes rend megteremtése és a működési mechanizmusainak kiépítésére vonatkozó trend látszik kibontakozni. Ezzel kapcsolatos az expozéban ismertetett álláspont, hogy Magyarországnak kötelezettsége van ezen törvény kapcsán az Európai Unióval szemben. Elnagy oltan tehát ez az a környezet, amelybe helyezve lehet és kell értékelni a törvényjavaslatot. A tűzoltásról, a polgári védelemről és a katasztrófavédelemről szóló törvények több kormány működése alatt születtek meg, és véleményünk szerint jelenleg egy által ános felülvizsgálatukra egyelőre nincs szükség. Szükség van azonban e törvények pontosítására, és a katasztrófavédelem s elhárítás szereplői között az előbb elmondottaknak megfelelően a felelősség, az irányítási rendszer és a munkamegosztás pontosabb szab ályozására. (10.20) Ennek igényét a hatályos törvények végrehajtásának tapasztalatai és az említett nemzetközi kötelezettségeink mellett az ország geostratégiai és fejlesztési koncepciója is felvetik. Ez utóbbiakat illetően gondoljunk például csak arra az általánosan támogatott törekvésre, amely szerint Magyarország a térség logisztikai központja kíván lenni, valamint például arra, hogy az áruszállítás döntő része a jövőben is a közutakon fog történni. Nem kell, azt hiszem, részletesen indokolni, hogy
