Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 15 (238. szám) - A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VADAI ÁGNES (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
4498 a bolognai folyamattal is összhangba hozza. Bár, ha megnézzük a West Pointot, ott azért egészen másfajta képzés van, mert ott őrmesteri képzés is van. Itt a Karsai képviselő úr által elmondottakra is utalnék, aki a kreditpont vonatkozásában ezt a hat hónapot nem tudja hova tenni. Azzal, hogy megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat, az egyetemre úgy kerülnek be a hallgatók, mint mondjuk, Kovács Józsika, aki a bölcsészkarra felvételezik, tehát semmiféle olyan alapismerete nincs, amely egyáltal án a képzés elkezdéséhez szükséges lenne. Mert amíg a kötelező katonai szolgálatról szóló törvény élt, akkor ezek bevonultak szépen katonai szolgálatra, lehúztak egy évet vagy tizenegy hónapot, és utána ballagtak szépen… - mint ahogy sajnálatos módon mi is , akik civil egyetemre mentünk, ugyanazt az egy évet le kellett szolgálnunk, nem is mindig emberi körülmények között, a kalocsai, úgynevezett '56os forradalmi ezredben, ahol olyanokkal ismerkedhettünk meg az alapképzés vonatkozásában, hogy a szocializmus jelen pillanatban a világ egyhatodán uralkodik, de lesz ez még több is, lesz még másképp is, amikor egytizedén, egyhuszadán, és így tovább. Igazuk lett, és ennek örülünk, tehát jövőbe látó katonai oktatóink voltak. Ezt a szintet nyilvánvalóan a XXI. század ban nem lehet tartani, viszont az alapképzésben azt a hat hónapot, amely során azt az alapvető katonai, illetve fizikai kiképzést megkapja a hallgató, hogy egyáltalán majd alkalmas legyen a szakmai tudás elsajátítására, én sem tartanám szerencsésnek, hogy bevigyük a kreditpontrendszerbe. Viszont van egy aggálya az ellenzéknek, és azt mondja, korán is van, meg későn is van - akkor ebből persze ki lehetne azt hozni, hogy pont időben van ez az előterjesztés, de nyilván fontosabb ez a dolog annál, mint hogy poé nkodjunk ezzel. Késésben van nyilván, előbb fel kellett volna készülni; viszont korán is van, mert azt mondja több ellenzéki képviselő - és nyilvánvalóan az aggodalmuk nem alaptalan , azzal, hogy a felsőoktatási törvényt a köztársasági elnök úr elküldte a z Alkotmánybíróságra, elképzelhető, hogy e törvénynek a felsőoktatási törvényt érintő rendelkezései majd emiatt nem lesznek alkalmazhatók. Jelen pillanatban másra nem tudok hivatkozni, csak az oktatási bizottság ülésén a Honvédelmi Minisztérium képviseleté ben megjelent dr. József Péter nyilatkozatára, aki azt mondja egy kérdésre: “Tulajdonképpen tényleg arról van szó, hogy nyilvánvalóan nagyon sok pontban hivatkozunk a felsőoktatási törvényre, az is volt az egyik cél, hogy harmonizáljuk a kifejezéseket, a f ogalmak mögöttes tartalmát, nyilván nem is lehet más célunk. Ugyanakkor a kifogásolt paragrafusokra nem hivatkozik a mi törvényjavaslatunk, miután az én tudomásom szerint egyetlen olyan hivatkozásunk sincs, amely megkifogásolt részre vonatkozna.” Ezért a m inisztérium képviselője nem látja aggályosnak ennek a törvénynek az ilyen rendelkezéseit; illetve a miniszter úr expozéjában utalt arra, hogy a hatályba léptetés egyébként is igazodni fog az Alkotmánybíróság döntésében meghatározottakhoz. Ez mutatja azt, h ogy valamit csinálni kell, ha szeptembertől el akarjuk ezt indítani, és nyilván nem lehet szeptemberben tárgyalni, még akkor sem, ha az Alkotmánybíróság e vonatkozásban még a döntését a felsőoktatási törvénynél nem hozta meg. Ami viszont a honvédelmi törvé nyt érintő részeket illeti - itt is most kicsit kezdenék jogászkodni : ellenzéki képviselőtársaim azt mondták, hogy meg lehetne csinálni az új honvédelmi törvény alapján ezeket a szociális és egyéb juttatásokat. Nem egészen, mert a honvédelmi törvénynek a zon részei hatályon kívül lettek helyezve, amelyre a kormányrendelet, illetve a korábbi szabályozás - mind a szociális, mind az ösztöndíj - épült, illetve az átjárhatóságot és a hallgatói jogviszony polgári és katonai részét jellemzi. Mi volt korábban a gy akorlat? Kötött egy szerződést a hallgató az állambácsival, ezért megkapta a juttatásokat, ezt, azt, amazt, és ha a hallgató hibájából ezt a szerződést felmondták, akkor ő elsétált abból a felsőoktatási intézményből. Most nem ez van, most az van, hogy ha m egszüntetik ezt a szerződést, akkor a hallgatónak alanyi jogon - mint polgári hallgató - továbbra is meglesz a lehetősége, hogy tanuljon, ráadásul állami támogatással. Tehát azért ez egy nagy előrelépés. Bár én egy konzervatívabb álláspontot képviselek, me rt sajnos, amikor azt látjuk - és ez eléggé szomorú , ahogy elvégzik a hallgatók mind a rendőri, mind a katonai felsőoktatási intézményben a tanulmányaikat, és megkapják a diplomát, rá egykét hónapra szépen hozzák a pénzt: mennyibe
