Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - FARKAS IMRE (MSZP):
4469 metszeni kell neki jönni, hanem szüretelni, való színű. Szóval, azért így elég nehéz tervezni a munkát és a termésbetakarítást például vagy éppen a tavaszi munkálatokat. A másik pedig egy technikai eljárás. Bizottsági ülésen hallhattuk a kormány részéről, hogy a jelenlegi terv szerint nem terveznek másik alkalmi munkavállalói könyvtípust a külföldiek esetleges alkalmazása esetén. Akkor viszont nem értem, hogy miért nem engedik meg azt a lehetőséget, ami egyébként jelenleg is adott, hogy ha szerződéskötés történik a munkaügyi központ és a helyi település j egyzője között, akkor a jegyző is kiállíthatja az alkalmi munkavállalói könyvet, azonban a külföldiek esetén ezt megtiltja a jelenleg benyújtott szabályozás. (19.20) Mivel én nem látok különbséget az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatás esetén kül földi és magyar állampolgár között, hiszen a törvényelőterjesztés nem tesz semmilyen megkülönböztetést erre az esetre, nem látom annak sem értelmét, hogy miért nem lehet az alkalmi munkavállalói könyv kiállítását településenként helyben a jegyzőnek megten ni, amikor mindenki más esetében ezt megteszi. Erről szól a másik indítványom, amelyet kérek megfontolni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra következik Farkas Imre képviselő úr, MSZP. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Legelőször reagálnék azokra a gondolatokra, amelyeket Font képviselőtársam felvetett. Bizonyára azért van köztünk véleménykülönbség néhány tekintetben, mert ő, gondolom, elsősorban a munkáltatói oldal érdekeit képviseli, én pedig a lakosság körében a munkavállalói oldalra gondoltam, amikor ezeket a módosító javaslatokat benyújtottam. Hogy a kormány mennyire támogat, mennyire nem, azt látta a képviselő úr az előterjesztő állásfoglalásában. Ha röviden sorba veszem ezt a három javasl atot, valóban, technikailag úgy nyújtottuk be Jauernik Istvánnal, mint ha a külföldiek által végzett ilyen munkát nem támogatnánk. Ugyanakkor azt mondanám, hogy nem a teljes elzárkózást jelentette ez részünkről, hanem a törvény tárgyalásának megkezdésekor számos aggályunk fogalmazódott meg ezzel kapcsolatban. Megjegyzem, ezek máig is megvannak. Részben ön is utalt rá, én mégis azt mondom, hogy igenis fontosnak tartom a külföldiek esetében, hogy először azt kell vizsgálni, hogy adott településen vane helybe n munkaerő, amelyik ennek a munkának az ellátására alkalmas. Ez más területeken is így van, nem látom az okát, hogy itt miért ne lenne ez ugyanígy. A következő: most úgy látom, hogy feloldja a törvény előterjesztője a korlátokat, ami eddig a mezőgazdaságra vonatkozott, illetve vonatkozott magára az alkalmi munkavállalóra, ugyanakkor semmilyen korlátot nem állít. Tehát eddig volt egy korlát, hogy egy hónapban 15 napot lehetett dolgoztatni. Most például a tervezet szerint nem korlát a 15 nap - tessék megmonda ni, hogy ezek szerint egy hónapban most hány napot lehet dolgoztatni. Harmincegyet? És egy nap hány órát lehet? Tizenkettőt? Tizenötöt? Hát, elfogadom, hogy a korlátokon a mezőgazdasági idénymunkánál enyhíteni kell, de azt nem tudom elfogadni, hogy akkor m ost egyáltalán ne legyenek korlátok. Ez volt tehát a javaslatunk motivációja. A következő: a több munkáltatónál eddig 120 napot lehetett dolgoztatni, most a kormányzati szándék azt mondja, hogy a kék munkavállalásra tekintettel 200 napot lehet. Mi tettünk egy javaslatot, hogy ne lehessen 200at, csak 150et. Most már ezt visszavontuk, de pontosítani szeretnénk ennek a tartalmát. Mert nagy kérdés, hogy itt valóban erről a kék munkavállalásról vane szó. Ugyanis azt mondja, hogy kell hozzá három darab magánsz eméllyel kötött szerződés vagy megállapodás; és akkor mondom a példát hozzá - ez nem egyedüli agyrémem, ezt szakemberek hozták ki. Megköti valaki a három magánszemély munkáltatóval a szerződést, mellette megmarad az eddigi munkáltatója, és most már a 120 n ap helyett 197 napot fog annál a munkáltatónál dolgozni,
