Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz):
446 figyelembe. A javaslat nem differenciál a különböző feladatkörök ellátásához szükséges jogosítványok között sem. Könnyen belátható, hogy míg egy veszélyes üzemet vagy bankfiókot akár fegyverrel is őrizni kell, addig például egy közértben nehezen indokolható a fegyveres biztonsági őr alkalmazása. A javaslat egészén végigvonul a különbségtétel hiánya, így a vagyonőrök egyes intézkedései, adatkezelése során az adott é lethelyzetek sajátosságaira tekintet nélkül teszi lehetővé az emberek magánszférájának korlátozását. Ugyan a javaslat 74. § 6. pontja megkülönbözteti a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett, avagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő ele ktronikus megfigyelő rendszereket, de ezen megkülönböztetés a javaslat más szakaszaiban nem található meg, bár szükség lenne rá, hiszen a tisztán megfigyelésre használt rendszer és a rögzítést is lehetővé tevő változat eltérő adatvédelmi kérdéseket vet fel , és eltérő logikájú szabályozást igényel. A javaslat szintén nem különbözteti meg a vagyonvédelmet és a testi épség védelmét biztosító megfigyelést, a 30. § egyedül a vagyonőrzési feladatokat ellátó elektronikus megfigyelő rendszert szabályozza, míg a ren dezvénybiztosítás körében elsőrangú szempont a személyek biztonsága, de erre külön szabályt nem ad a javaslat. Sajnos, a készülő jogszabály, a készülő törvény nem tartalmaz a magánnyomozói tevékenységre vonatkozó meghatározást, ennek pótlására megítélésem szerint feltétlenül szükség van. Szó esett már több hozzászólásban is az adatkezelés szabályairól. Ezt a 22. § tartalmazza a javaslat szerint. A 22. § (1) bekezdést más foglalkozások titoktartási szabályaihoz hasonlóan szükséges lenne úgy kiegészíteni, hog y a vagyonőr titoktartási kötelezettsége legyen független a szerződéses jogviszony fennállásától, és a személy- és vagyonőri működés megszűnése után is maradjon fenn. A 23. § (1) bekezdését úgy szükséges pontosítani, hogy a szerződés szerinti felhasználási cél csak törvényben védett érdek, például a tulajdon védelme vagy a testi épség védelme lehet, és a szerződés személyes adatok kezelését csak e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékben és az információs önrendelkezési jog e cél elérésé vel arányos korlátozását írhatja elő. Ellenkező esetben pusztán a megbízó és a vagyonőr között fennálló, akár - urambocsá! - jogsértő szerződés alapul szolgálhat a polgár jogainak indokolatlan korlátozására. A 28. §ról: a “jogsértő cselekmény” megjelölés, amelyet a javaslat több helyen is használ, megítélésem szerint bizonytalan fogalom, helyette a “bűncselekmény” vagy a “szabálysértés” meghatározást javasoljuk alkalmazni. A javaslat egyértelműen lopás bűncselekmény és szabálysértés elkövetésére utal, “ha jogsértő cselekményekből származó olyan dolgot tart magánál, melynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége”, szerepel a 28. § (1) bekezdés a) pontjában. Itt csak értelmezési zavarhoz vezet, ha az általános “jogsértő cselekmény” fogalom ke rül a normaszövegbe. A 28. § (2) bekezdés d) pontja helyes, hogy felsorolja a tájékoztatás elemeit, de a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény előírását nem veszi át teljes egészében. Az adatvédel mi törvény 6. § (2) bekezdése a javaslatban felsoroltakon kívül előírja, hogy az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés jogalapjáról és arról is, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A javaslatot ezek szerint fontosnak tartjuk ezekkel kiegészíteni. A törvényjavaslat nem tartalmazza kifejezetten, hogy a vagyonőr egyáltalán nem működtethet rejtett kép, hang, valamint kép- és hangfelvételt készítő eszközöket. Az adatvédelmi biztos 2000. december 20ai, a megfigyelés, adatgyűjtés céljából üzemeltetett ké pfelvevő, rögzítő berendezésekkel kapcsolatos ajánlásában leszögezte, hogy a személyiségi jogok sérelmét jelenti, ha törvényi felhatalmazás nélkül rejtetten működtetnek ilyen berendezéseket. Megítélésünk szerint, mivel a rendőrség is csak úgy működtethet megfigyelő rendszereket, hogy annak jelenléte az állampolgárok számára nyilvánvalóan észlelhető legyen, így nem indokolt a vagyonőröknek ennél szélesebb jogosítványokat adni.
