Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
4418 Csak támogatni szeretném Pap képviselőtársam véleményét, hogy éppen a föld alatti nyomvonalvezetéseknél, legyenek azok bányakárok - és itt szeretném képviselőtársaim emlékezetébe idézni a bányatörvénynek a bányakárok megkülönböztetett kezelésére vonatkozó szabályait , a föld alatti nyomvonalas létesítmények okozta károk fizikailag beláthatatlanok. Nincs arra nézve semmiféle garancia, hogy két év múlva, három év múlva vagy urambocsá! öt év múlva változnak meg úgy akár a földtani, akár a hidrológiai viszonyok, hogy a fölötte lévő sokemeletes házak mikor fognak megrepedni. Ráadásul a mostani tervezet egy objektív elévülési időt állapít meg, ha jól emlékszem, akkor a létesítési engedély kiadásától számított két évet. A bá nyakárok, az ilyen jellegű károk a magyar jogban következetesen szubjektívek. Tehát a tudomásra jutástól, és nem egy adott hatósági nyilatkozattól számított időtől számít. Azt magam sem vitatom, hogy mondjuk, a tudomásra jutástól, tehát a károsodás észlelé sétől számított két vagy a mi módosítónkban indítványozott három éven belül legyen igénylési lehetőség, természetesen a generális szabályokat figyelembe véve. (15.40) Ami a konkrét ajánlási pontokat illeti: javasoltuk és javasoljuk, hogy a metró létesítésé nek közérdekűségére figyelemmel az építési eljárás során, annak végrehajtását, majd befejezését követően egy társadalmi kontroll érvényesüljön, nem beszélve a dologra fordított összeg jelentős mértékéről. Erre irányulóan adtunk be módosító indítványt, mely nek szükségességére egyébként társadalmi szervezetek is felhívták a figyelmünket. Szeretném a gazdasági és közlekedési tárca támogatását kérni ahhoz, hogy ezt a társadalmi kontrollt lehetővé tevő passzust törvényi szabályozás emelje be, és ezáltal éppen az t a lakossági támogatást és figyelmet, amelyet egy ilyen metró építése óhatatlanul, és úgy gondolom, üdvözölni valóan gerjeszt, azt támogassuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Kérdezem Dióssy Gábor államtitkár urat, kíváne szólni. Öné a szó. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a vasútról sz óló 1993. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának befejeztével ezúttal megköszönjem a kijelölt bizottságokban végzett nagyon alapos műhelymunkát, és a kormány részéről reagáljak a benyújtott módosító indítványokra, illetve ebben a részletes vitában elhangzottakra is. A törvénymódosítás elsődleges célját, nevezetesen, hogy megteremtődjön a közforgalmú, felszín alatti vasút létesítéséhez az ingatlanok igénybevételének jogszabályi háttere, minden érintett bizottság támogatta. A törvényjavaslathoz összesen 15 módosító indítvány érkezett, amelyek közül egyet, a nyelvhelyességi pontosítást tartalmazó indítványt tudtuk támogatni. A Pap János képviselő úr által most említett nyelvhelyességi problémát megnézzük, meg fogjuk vizsgálni, és ha ez valóban úgy néz ki, ahogy a képviselő úr mondta, tehát érdemes átfogalmazni a mondatot, akkor meg fogjuk ezt tenni, meg fogjuk vizsgálni még egyszer. Nyilvánvalóan azt támogatjuk, hogy nyelvhelyességi szempontból is tökéletes legyen a törvény. A t öbbi, tekintettel arra, hogy nem illeszkedett a törvényjavaslatban megfogalmazott koncepcióba, nem találkozott a kormány egyetértésével. Ki is emelnék ez utóbbiak közül néhányat. Voltak olyan kezdeményezések, ahogy itt is elhangzott, amelyek nem két évben határozták volna meg az ingatlantulajdonos kártalanítási igényének érvényesíthetőségét. A mi álláspontunk az, hogy az esetleges érdeksérelem, például hogy az ingatlan tulajdonosa az ingatlana alá nem építtet esetleg mélygarázst, a törvényjavaslatban szerep lő rövidebb idő, tehát két éven belül is felismerhető. Szerepelt a módosító indítványok között olyan is, amelyik az építkezés során keletkezett veszélyhelyzet azonnali elhárítására úgynevezett veszélyelhárítási alap létrehozására tett javaslatot. Ez azonba n nem tartalmazott olyan, az államháztartási törvény által előírt, kötelező kérdésekre
