Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4356 Most én kizárólag azokkal a kérdésekkel kívánok foglalkozni, amelyekben az ellenzék éles kritikát alkalmazott. Azt mondja az ellenzék, azt mondja a Fidesz vezérszó noka is, hogy mostanáig az adózónak a munkáltatója állapította meg az adót, és ez mennyire helyes volt, és milyen borzasztó lesz az, ha ettől kezdve az állampolgár, a munkavállaló adóját az állami adóhivatal, az APEH fogja megállapítani. Most a kevésbé ért hető életkép az, hogy miért ne lenne így, amikor egész Európában, a művelt világban gyakorlatilag mindenütt így van, hogy az APEH a neki szolgáltatott adatok alapján megállapítja az adót. De hozzuk kicsit közelebb az állampolgárokhoz ezt a problémát! Vane olyan adózó állampolgár, aki nem találkozott, akár minden évben nem találkozik azzal a problémával, hogy a munkáltatója beadja az adóbevallását, majd néhány hét múlva megérkezik az APEHtől egy levél, és minden adózó állampolgár kis gombóccal a torkában n yitja ki ezt a levelet, és találkozik azzal, hogy az adóbevalláson nem szerepel, mondjuk, aláírás, tévesen van egy adat feltüntetve, és meg kell jelenni az APEHnél, és ezt a problémát rendezni kell. Mi is ez a borzalmas helyzet? Mentesítünk munkáltatókat ennek a feladatnak az elvégzésétől, és gyakorlatilag biztosítjuk az adózó állampolgárokat, hogy ilyen torokgombóckésztető APEHlevelekre nem kell számítaniuk, mert maga az APEH lesz az, aki az adómegállapítást elvégzi. Ennél kedvezőbb, megnyugtatóbb, bizt osabb megoldást, még egyszer mondom, Európával teljesen konform megoldást nehéz elképzelni, tehát emiatt könnyeket ejteni, hogy nem a munkáltató fogja megállapítani az adót a jövőben, hát azt hiszem, a valóságtól elrugaszkodott lépés volt. A következő az e lektronikus úton megteendő adatszolgáltatás, amit havonta kell megtenni. Hadd mondjam azt, hogy nincs ilyen felmérés, tehát valóban nem történt hatástanulmány az én ismereteim szerint, de elképzelhető, hogy valahol az országban vannak olyan kisvállalkozók, akik ma még nem rendelkeznek olyan számítógéppel, amin ezt az adatközlést meg tudnák tenni. De hát 2005öt írunk, Európában 2005öt, ahol gyakorlatilag mindenféle adatszolgáltatás, nem túlzok, ha azt mondom, mindenféle írásbeli tevékenység, mindenféle nyi lvántartás és adatkutatás számítógépes rendszeren keresztül történik. Ma már a családok magánéletében is úgyszólván mindennapos, és meggyőződésem, hogy a vállalkozásoknál különlegesen ennek a számítógépes rendszernek a használata. Most szintén hozzuk közel ebb, hogy értsék az adózó állampolgárok. Arról van szó, hogy azt a 34, esetleg 5 adatot egyetlen alkalommal be kell írni a számítógép agyába - úgy hívják, hogy sablon , hogy melyek azok az adatok, amelyek a vállalkozásban szerepelnek, és havonta annyit k ell tenni, hogy a számítógépnek kell adni egy parancsot, hogy ugyanezeket az adatokat, ha változatlanok, küldje el a számítógép az APEHhez, és ha az öt adat közül az egyik változik, mondjuk, a két munkavállaló közül az egyik szülési szabadságra megy, akko r ezt a változást be kell írni, és beküldeni az APEHhez. Na most erre azt mondani, hogy ez borzalmas többletmunkaköltséget jelent, mert informatikai szakembert kell alkalmazni, arra azt kell mondjam, az tényleg egy szándékos zavarkeltés, amin azért nem sz abad fölháborodni, mert ez inkább nevetséges, mint komoly, tehát ennek a fölhánytorgatása. Ennyit az adatszolgáltatásról. Igen lényeges kérdése a jogszabálynak az egészségbiztosítás, társadalombiztosítás alapjainak a kérdése. Azzal azért ebben az országban mindenki tisztában van, gondolom, hogy az egyik legkomolyabb veszély, legyen bármiféle kormány hatalmon, hogy a társadalombiztosításnak a forrásai milyen jelentősek, egész egyszerűen eleget tude tenni a társadalombiztosítás - eleget kell hogy tegyen, a k érdés az, hogy milyen módon - azoknak a kötelezettségeknek, amelyek a biztosítottak felé terhelik. Elemi érdek nemcsak az átláthatóság megteremtése, tehát biztosan tudni lehessen, hogy a társadalombiztosítási alapok milyen nagyságrendűek, hanem az is, hogy ne legyenek olyan jövedelemszerző tevékenységek, amelyek nem osztoznak részint a társadalombiztosítási szolidaritásban, tehát részvételben a társadalombiztosítási alap feltöltésében. De ne felejtsük el, és ez most a mostani vitánál is érdekes, hogy ugyana kkor ha bizonyos
