Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 13 (236. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4298 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A rendszerváltás egyik szimbolikus és tényleges fordulata is az volt, amikor az átláthatatlan állam és a magánéleti titkaitól is me gfosztott állampolgár helyzete megváltozott, az alkotmány módosításával - amelynek persze előzményei voltak, amelyről itt a miniszter úr is beszélt - a ’80as évek végén átláthatóvá vált az állam, és a személyes adataiban védett állampolgárnak biztosítottu k a szabadságjogait annyiban, hogy az állam nem avatkozhatott bele olyan ügyeibe, amelyekhez semmi köze. Magyarország - mint az talán jól ismert - a térségben az egyik első olyan ország volt, amely az információszabadság ügyében alapvető jogszabályt alkoto tt. Az 1992es, erről a témáról szóló törvény, amely a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát egyszerre biztosította, élenjáró törvény volt térségünkben. Ennek a törvénynek a normái azóta is stabilan uralják, ha tetszik, viszonyaink at, az állam - ideértve a kormányzatot és az önkormányzatokat is - lehetőség szerinti átláthatósága érdekében ma is a működéssel kapcsolatos adatok elvben - kivételeket nem számítva persze - közérdekűek, megismerhetőek a döntéshozatali eljárás folyamatai é s a döntéseknél mérlegelt szempontok. A dolog másik oldala, hogy azóta is az állampolgárok személyes adatai védelmet élveznek. Az 1992es törvény óta a papíralapú ügyintézés kezd háttérbe szorulni, az elektronikus információközlés technikai változásai érde mi és nem csak technikai következményekkel járnak. (21.20) Érdemiek a változások, amennyiben az állampolgárok aktív részvételére építő, modern demokráciában a lehetőségek az eddigiekhez képest alapvetően kitágulnak. E törvénytervezet, melyről most tárgyalu nk, éppen az új lehetőségeket veszi számba, és ezekkel kívánja tágítani az állampolgárok jogait. A médiumok ugyanis nem változtatják meg az üzenetet, de megváltoztatják a kommunikációt - mondják és írják e törvénytervezet koncepciójának kidolgozói. A törvé ny lényege az információszabadság új modellje. Mellékesen és csöndben jegyzem meg, hogy ha a magyar parlament gyakorlata az elmúlt 15 évben nem az lett volna és nem az lenne, ami, akkor e törvény tárgyalásánál hosszas és érdemi vitákat folytathatnánk arról - nem biztos, hogy ma ez aktuális, mindenesetre biztos, hogy így lenne , hogy a demokratikus jogok és az állampolgárok informáltsága hogyan függ össze, hogyan tudják gyakorolni az állampolgárok demokratikus szabadságjogaikat akkor, amikor csak nagyon lee gyszerűsített információkhoz jutnak. Itt most, a törvénytervezet mai tárgyalási körülményei között ilyen jellegű, a konkrét témától kicsit távolabb vezető vitáról persze nem lehet szó. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy e törvénytervezet előzménye - min t az részben már itt elhangzott - az Egyesült Államokban 1996ban hozott információszabadságtörvény; ebből az amerikai törvényből származnak az alapvető terminus technicusok, maga az elektronikus információszabadság fogalma is és a proaktivitás is, amiről itt képviselőtársam ennek a kifejezésnek a használatával is beszélt. Érdemes talán e törvénytervezet kapcsán elmondani, mert nem mindenki így látja a magyar joggyakorlatot, mármint hogy érdemes fölhívni arra a figyelmet, hogy itt nem európai uniós norma k övetéséről van szó. Az előbbi megjegyzésem arra szólt, hogy sokan azt hiszik, hogy Magyarország mindenben automatikusan az Európai Unió normáit alkalmazza. Az Európai Unió ugyanis nem az adatokhoz való hozzáférést kívánja egységesen szabályozni, ilyen előí rások nincsenek, hanem az Európai Unió azt írja elő, hogy a közszféra mint információforrás használata hogyan működjön. Éppen azért nem szabályozza az Európai Unió az elektronikus információszabadság rendszerét, mert az Európai Unió országai ez ügyben nagy on sokfajta normát követnek, egész másfajta gyakorlat is létezik, mint amit mi szeretnénk most meghonosítani. Az elektronikus információszabadságról szóló, most kézben tartott törvénytervezet a szokásos törvényelőkészítésnél sokkal alaposabb előkészítésse l indult. Külön koncepciót dolgoztak ki, tehát a magyar gyakorlatban nem nagyon követett kétfázisos előkészítést alkalmazta a minisztérium, közel egyéves egyeztetési folyamaton ment keresztül a koncepció. A törvény kidolgozását neves,
