Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 13 (236. szám) - Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LÉNÁRT LÁSZLÓ, a társadalmi szervezetek bizottságának előadója:
4292 ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és az informatikai bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Megadom a szót Lénárt László képviselő úrnak, a társadalmi szervezetek bizottsága előadój ának. LÉNÁRT LÁSZLÓ , a társadalmi szervezetek bizottságának előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az elektronikus információszabadságról szóló törvényjavaslat célja az, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közér dekű adatoknak a törvényben meghatározott körét a közfeladatot ellátó szervek elektronikus úton, bárki számára, külön adatigénylési eljárás és azonosítás nélkül folyamatosan és díjmentesen közzétegyék. E cél megvalósítása érdekében a törvényjavaslat egyrés zt előírja a törvényben szereplő, tételesen meghatározott közérdekű adatoknak az internetes honlapon való közzétételét. Ezek az adatok szervezeti, személyi, valamint tevékenységre, működésre és gazdálkodásra vonatkozó adatok is lehetnek. Megvalósítja továb bá a jogszabálytervezet a jogszabályok, továbbá a bírósági ítéletek bizonyos körének elektronikus nyilvánosságát. Nevezetesen itt a Legfelsőbb Bíróságnak és az ítélőtábláknak az ügy érdemben hozott határozataira kell gondolnunk. Továbbá a közérdekű adatok kereshetősége érdekében közadatkereső rendszer felállítását rendeli el. A törvény - mint ahogy miniszter úr is említette - két lépcsőben lép hatályba, 2006. január 1jétől a központi közigazgatási szervek, a megyei önkormányzatok, valamint a 10 ezer főt me ghaladó városok tekintetében válik kötelezővé az elektronikus közzététel. Ugyancsak ettől az időponttól kerülnek az internetre jogszabálytervezetek, amelyeket meg lehet majd vitatni, és megvalósul a jogszabályok elektronikus nyilvánossága is. (20.50) 2007. július 1jétől az egyéb közfeladatot ellátó szervek, valamint a 10 ezer főnél kevesebb lélekszámú önkormányzatok számára válik kötelezővé az elektronikus közzététel, és ettől az időponttól valósul meg az ítéletek nyilvánossága is. Ki kell emelnünk, hogy a jogszabályok nyilvánossága szempontjából a Magyar Közlöny és egyéb közlönyök bárki számára elektronikus úton, díjmentesen, azonosítás nélkül elérhetők lesznek, továbbá hogy a hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye a jogszabályok mindenkor hatályos állapotát fogják tükrözni, egységes szerkezetben. Tehát az állampolgárok számára végre megvalósul, hogy ingyenesen és naprakészen hozzáférjenek a jogszabályok teljes köréhez. Végső soron tehát a törvényjavaslat az állam átláthatóbbá tételét szolgálja, és jóval magasabb szintre emeli az állampolgárok részvételét a jogalkotásban, amely a demokrácia megerősítését szolgálja, az állampolgároknak az állami és önkormányzati szervekbe vetett bizalmát erősíti, és messze nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezál tal - reményeink szerint - növekedni fog az interneten fellelhető értékes tartalom, ezzel közvetve az internethasználat további elterjedését is szolgálva. Megítélésem szerint a törvényjavaslat az elektronikus információszabadság irányába tett nagyon fontos lépés, ugyanakkor remélem személyesen, hogy el fog érkezni az az időszak is, amikor a közbeszerzések, az állam által kötött különböző szerződések a nyilvánosság számára is hozzáférhetők lesznek. A bizottsági vitában, és itt ezt kell ismerni, ellenzéki old alról - már a mi bizottságunkban, a társadalmi szervezetek bizottságában - aggályok merültek fel, hogy a társadalmi szervezetek nyilvános adatközlése esetében szükségese ilyen részletesen nyilvánosságra hozni az adatokat, azaz nemcsak a szervezet nevét, d e adott esetben bejegyzési számát, vezetőjét, az esetleges pályázatokon elnyert összegek és egyebek vonatkozásában is ezentúl ezeket az adatokat a nyilvánosság megismerheti. Mindezzel együtt is a társadalmi szervezetek bizottsága, mérlegelve a fentieket, e lismerve a törvényjavaslat fontosságát, általános vitára azt alkalmasnak tartja.
