Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
427 Köszönöm , képviselő úr. Most megadom a szót Fodor Gábor képviselő úrnak, aki az SZDSZ frakciójának véleményét kívánja ismertetni. DR. FODOR GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem lévő szó nokok mindegyike a maga beszédében hivatkozott arra, hogy múltunk megismerhetősége a cél. Nos, mindannyiunkat ez a szándék vezet, amikor e törvényjavaslat vitájára sor kerül: a múlt megismerése. Természetesen nem egy könnyű feladat, hiszen Magyarország múl tja, XX. századi múltja bővelkedik fordulatokban, és a nemzeti önismeret szerves része az, hogy múltunkkal tudjunk szembenézni. Az elsődleges kérdés ezért mindenképpen az a számunkra - és ezt nagyon fontos itt, a parlamentben is hangsúlyozni , és mindazok számára, akik figyelik ezt a vitát, hogy tisztázzuk, mi az értelme ennek a vitának, mi az értelme 15 évvel a rendszerváltás után foglalkozni az úgynevezett ügynökkérdéssel. Nos, hát ez, tisztelt képviselőtársaim: a nemzeti önismeret kérdése, az, hogy tudj unk szembenézni a saját múltunkkal, mert csak akkor erős az önbecsülésünk, csak akkor tudunk tisztában lenni saját hibáinkkal és erényeinkkel, ha tudjuk, mi az, amit helyesen tettünk, és mi az, amit helytelenül, mi az, amit még egyszer nem szabad elkövetni . Mint említettem, a magyar társadalom nincs könnyű helyzetben e téren, mert nagyon sok minden nem tisztázott. Tavaly volt a holokauszt 60. évfordulója, és sokat beszéltünk ennek kapcsán arról, hogy mennyire nem dolgozta fel a magyar társadalom mindazt a s zörnyűséget, mindazt a borzalmat, ami történt, a magyarországi zsidó származású magyar polgárok elhurcolását és elpusztítását. De ugyanígy feldolgozatlan a Kádárrendszer kérdése is. Hogyan működött ez a rendszer? Hogyan szedte áldozatait? Hogyan lett hétk öznapivá egy idő után a működése? Máig nem tudunk nagyon sok mindent erről, nem néztünk szembe azzal, hogy valójában mi történt. A szembenézés azért lényeges, tisztelt képviselőtársaim, hiszen vannak olyan országok, ahol szintén hasonlóan nehéz XX. századi történelmet kell feldolgozni, és látunk sikeres próbálkozásokat. Ott van például Németország esete. Itt, a mai vitában is voltak szónokok, akik hivatkoztak arra, hogy milyen emberi drámák állnak az ügynökkérdés mögött, kellően meggondoltae mindenki, hogy milyen sorsok kerülnek elénk, milyen sorsokat látunk, milyen sorsok kerülnek reflektorfénybe, amikor erről a kérdésről beszélünk. Bizony, a német példát azért hozom fel, tisztelt képviselőtársaim, mert amikor a német társadalom is elkezdett szembenézni a saját múltjával, a náci rendszerrel, akkor a hetvenesnyolcvanas években - ez egészen a kilencvenes évekig húzódott - bizony emberi drámákon, emberi sorsokon keresztül, vérrel, verejtékkel, nagyon sok konfliktussal, de sikerült nagyjából mára elrendezni ez t a kérdést. Nem volt egyszerű, több évtizedes történet volt. A magyar társadalom előtte van még mindennek, és ezt tudnunk kell. Ez nem megy egyszerűen, ha úgy tetszik, nehézségek, áldozatok és konfliktusok nélkül. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt természetes en mérsékeljük vagy próbáljuk emberivé tenni, vagy próbáljuk minden körülmények között a jogállami normákat betartani. De nem lehet egyszerűen megspórolni ezt a nehéz menetet, mert ez hozzátartozik ahhoz, hogy tisztán lássunk, és tudjuk azt, hogy hogyan ke ll kezelnünk a múltunkat. Azt gondolom, azt is látnunk kell - hiszen pont a német példa is erre tanít meg minket , hogy a gyengeség és a gonoszság példái nem olyanok, hogy elvetemült, esszenciális gonosztevőket látunk a társadalomban. Itt hétköznapi ember ekről van szó, hiszen amikor a náci rendszerrel együttműködők és az azt kiszolgálók problémája merült fel a német társadalomban, kiderült, hogy egyszerű, hétköznapi emberek hétköznapi problémáiról volt szó, a zsarolhatóságról, a gyengeségről, a döntésképte lenségről. És ugyanez van a Kádárrendszerrel kapcsolatban is, ne feledjük el. Ugyanígy ez a probléma, egyszerű, hétköznapi emberek mindennapi problémája, a zsarolás, a
