Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEMETER ERVIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
423 Külön én is meg szeretném említeni a z áldozatok védelmét. Nem hagyhatjuk, és közös felelősségünk, hogy akik áldozattá váltak, azokról bármifajta olyan tény vagy információ nyilvánosságra kerüljön, amely az ő érdekeiket, személyes jogaikat sérti vagy veszélyezteti. (10.40) Az előterjesztő kit ért az alkotmánymódosítás szükségességére, úgyhogy röviden csak azt szeretném megerősíteni az MSZPfrakció nevében is, hogy a közérdekű adatok és a személyes adatok ütközésénél az elmúlt időszakban több alkotmánybírósági döntést említhetünk, amelyek ezen k érdéskörrel foglalkoztak, és a személyes adatokat helyezték előtérbe. Úgy gondoljuk, ezért csak alkotmánymódosítással oldható fel a jelenlegi helyzet, csak alkotmánymódosítással lehet a nyilvánosságot biztosítani. Végezetül: azt gondolom, lehet vitatkozni azon is, hogy az iratok hány százaléka van meg, lehet vitatkozni azon, hogy hány százalék semmisült meg, s mennyi maradt a Történeti Levéltárban. De azt gondolom, ebben az esetben és ebben a helyzetben nem ez a kérdés. Az a kérdés, hogy azok az irataink, a melyek megvannak, azok az irataink, amelyek rendelkezésre állnak és természetesen az előbb említett szűkítő feltétel alá nem esnek, kerüljenek nyilvánosságra, egy kicsit hasonlatosan az amerikai esküvőkhöz - mindnyájan láttuk ezeket a filmeket. Az esküvő e lőtt megkérdezi a pap a násznéptől: tude valaki olyan okról vagy olyan törvényes akadályról, amely meggátolná az esküvőt? Ha tud róla, akkor azt hozza nyilvánosságra, ha nem tud róla, akkor pedig legyen örökké homályban. Az MSZPnek ez a szándéka. Amiről tudunk, amiről rendelkezésre állnak az okiratok, azt most, 2005ben - tizenöt évvel a rendszerváltás után - hozzuk nyilvánosságra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szó t Demeter Ervin képviselő úrnak, aki a Fideszképviselőcsoport nevében szólal fel. DEMETER ERVIN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sokan felvetik a kérdést, foglalkoztatja a közéletet is, vajon miért h ozta elő a Magyar Szocialista Párt az úgynevezett ügynöktémát, miért hozta elő a politikai köznyelvben csak gumicsontként említhető témát. Mi motiválhatta őket, akik eddig a törvény végrehajtásában - hogy finoman fogalmazzak - nem jeleskedtek; de erről a k ésőbbiekben fogok néhány szót mondani. Nagyon sok ember meggyőződése az - én magam is jelentős mértékben osztom , hogy ennek a témának az előhozása a figyelemelterelés célját szolgálta, figyelemelterelést az ország gazdasági helyzetéről, az áremelésekről, az energiaáremelésekről és arról, hogy az emberek mindennapjai egyre jobban nehezednek. De vajon miért lehetett ezt a témát előhozni? Egyértelműen azért, mert nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az úgynevezett ügynökügy nincsen megoldva. De miért nincsen me goldva, tisztelt képviselőtársaim, amikor a parlament számos alkalommal foglalkozott ezzel a kérdéssel? 1994ben, 1996ban, 2000ben, 2001ben foglalkozott ezzel a törvénnyel. Az ügynökkérdés azért nincs megoldva, mert a tisztelt Szocialista Párt nem volt hajlandó végrehajtani a parlament törvényeit. Ugye, abban egyetértés volt a parlamenti pártok között - és ennek szellemében született meg a törvény , hogy próbáljuk meg a közéletből azokat a személyeket kiszorítani, akik együttműködtek az egykori politika i rendőrséggel, és ennek a termékeit fogyasztották. Ennek értelmében egy törvény született, amely az ilyen képviselőket és számos egyéb közhatalmi funkciót betöltő személyeket lemondásra szólítja fel. Csak az a probléma, hogy ezt a törvény általi lemondást egyetlen esetben sem hajtották végre a tisztelt szocialista képviselők. Ki egy “na és?”sel, kemény vállrándítással intézte el, ki még erre sem vette a fáradságot. Éppen ezért azt tudom mondani, a téma mostani előhúzása is álságos és farizeus a