Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DONÁTH LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
418 kutatók számára lehetővé tegye a legkevesebb korlátozással a kutatást, a munkát. Kitapintható igény van, a történészek, a civil társadalom körében erre a ny omásra. Ezekkel a törekvésekkel lényegében mindenki egyetértett, ezért érezzük mi, szocialisták azt, hogy valamennyien a száz évvel ezelőtt született József Attila szellemében járunk el a múlt bevallása területén. Nem véletlen, ú gy gondolom, bár itt megcáfolt egy kissé engem Kövér László úr, hogy az elmúlt évben mindkét nagy párt, a Magyar Szocialista Párt is és a FideszMagyar Polgári Szövetség is József Attilaidézetet választott tételmondatául, az alábbi strófát: “A világ vagyo k - minden, ami volt, van: / a sok nemzedék, mely egymásra tör. / A honfoglalók győznek velem holtan / s a meghódoltak kínja meggyötör. / Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa - / török, tatár, tót, román kavarog / e szívben, mely e multnak már adósa / szelíd jövővel - mai magyarok!” “…Én dolgozni akarok. Elegendő / harc, hogy a multat be kell vallani. / A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, / egymást ölelik lágy hullámai. / A harcot, amelyet őseink vívtak, / békévé oldja az emlékezés / s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés.” Tisztelt Képviselőtársaim! Lezsák Sándor képviselőtársam, aki a maga személyében a bizottságban Pető Ivánnal, Vitányi Ivánnal, Kósa Ferenccel együtt 15 éve szimbolizálja a rendszerváltást, aki maga is írástu dó tanárember, még hozzátette József Attila: Levegőt! című verséből a következő mondatokat: “Az én vezérem bensőmből vezérel! / Emberek, nem vadak - / elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, / nem kartotékadat.” Ilyen stílusban és ilyen hangnemben fogla ltak állást a kulturális és sajtóbizottságban a képviselők az előterjesztésről, és ilyen stílusban fogalmaztak. Így támogatták egyhangúlag a törvényjavaslat vitáját, és egy ellenszavazattal az alkotmánymódosítást. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypár tok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Donáth László képviselő úrnak, az emberi jogi bizottság előadójának. DONÁTH LÁSZLÓ , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm, elnök úr, a szót. Kedves Képviselőtárs aim! Az emberi jogi bizottság mind a két előttünk lévő javaslatot támogatja néhány tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül - hadd ne részletezzem! Inkább arra hadd hívjam föl figyelmüket, ami ezen körben általam hangot kapott, lévén, hogy a DemszkyHackféle javaslat óta nyomon követem ezt a mocskos ügyet. Kövér Lászlónak teljesen igaza van abban, hogy valami egészen fertelmes problémát görget maga előtt a demokratikus Magyar Országgyűlés 15 esztendeje, és bizony ideje lenne annak, hogy ennek végét szabju k. Nincs semmifajta történelmi érdem abban, hogy ez éppen most történjék meg. Magam némi szomorúsággal értékelem azt, hogy immáron a második baloldali miniszterelnök fut neki annak a kísérletnek, hogy ezt a rettenetet eltakarítsa, és látnom kell, hogy e jo bb sorsra hivatott államférfiak olyanokkal szemben kényszerülnek visszakozásra, akiknek ugyan a feladatuk közszolgálati, s minden időben - s itt muszáj Kövér Lászlót egy picit helyesbítenem, hiszen annak a mocskos diktatúrának kiszolgálói állami feladatot láttak el, és ha jól dolgoztak, Isten és ember előtt őket csak dicséret illetheti. Nem ők tehetnek arról, hogy utólag, egy másfajta politikai és morális struktúrában nem lehet őket nem megítélni. Ez azonban sokkal általánosabb és sokkal súlyosabb, és amenn yire én Kövér Lászlót ismerem, ebben közöttünk nincs vita, nincsen 10 ezer név, vagy Kenedi és Varga László kutatásaira hivatkozom, esetleg 170 ezer akta neve, elegendő lenne ezek internetre tétele, nyilvánosságra hozatala, mindenfajta betekintést lehetővé tevő törvény révén nyilvánossá tétele ahhoz, hogy végre ebben a dologban tisztán lássunk. (10.20) Kövér László nem említette, és én magam is némi szégyenkezéssel tudok csak beszélni erről, ami azt a fajta felelősséget jelenti, ami éppen a morális része en nek. Hiszen én azt gondolom, hogy minden szakmának kutya kötelessége nem a mundér becsülete miatt, hanem azért, mert különben minek lenne, védenie a saját módszereit, rendszerét, embereit és múltját. Nem háborodom fel azon,
