Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DÁVID GYULA, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
416 nem éri el. Ez egy velejéig erkölcstelen javaslat, mint ahogy erkölcstelen az MSZP múlthoz való viszonya úgy , ahogy van, tokkalvonóval együtt. Politikai célját sem éri el. Az előterjesztő úr azt mondta, hogy ennek az előterjesztésnek az a politikai célja, hogy lezárja azt az időszakot, amikor ilyenolyanamolyan ügynökbombák robbantak. Természetesen ezt azért n em tudja lezárni, mert azok a papírok, amelyek elő fognak kerülni majd a jövőben is, nincsenek ott, ahol most önök keresgélik, és ahonnan majd önök nyilvánosságra fogják hozni ezeket. Töredékesek ezek a papírok, mint azt ön is tudja, előterjesztő úr, egy r észüket kilopták még annak idején, 1989 végén. Megint ott kellene érdeklődni a miniszterelnök úr környékén, ahol az előbb említett kérdést is lehetne tisztázni, hogy hol vannak ezek a papírok. Az érintett főelvtárs, aki akkor magas beosztásban volt, és áll ítólag az ő íróasztalán gyűltek össze az szttisztek dokumentumai, pontosan meg tudná mondani, hogy ezek a papírok hol vannak. Tehát ez a cél sem teljesül. Sajnos, ezentúl is így fog ez majd működni, ráadásul még csak nem is politikai megfontolások alapján . Egész egyszerűen az úgynevezett bulvársajtó a maga szempontjai szerint fogja majd földobálni különböző emberek, nem is politikai életben szereplők, sőt nem is közszereplők különböző adatait, mint ahogy eddig is ez történt. Jogállaminak kellene lenni enne k a törvényjavaslatnak. Erre hadd idézzem az adatvédelmi biztos úrnak, Péterfalvi Attilának a nyilván önök számára is hozzáférhető véleményét erről a javaslatról legalább egy mondat erejéig: “Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található iratok teljes körű megismerhetősége, nyilvánosságra hozatala alkotmányosan nem oldható meg.” Lehet ezzel az állásponttal vitatkozni, lehet talán ezt cáfolni is, de akkor egy olyan előterjesztést kell tenni, amely előterjesztés ezt valóban a gyakorlatban is cáfolja. Két újítása van ennek a törvényjavaslatnak. Az egyik az, hogy nem kell közszereplőnek lenni ahhoz, hogy valakinek az adatait nyilvánosságra hozzák, kiteregessék. Én azt gondolom, hogy aki találkozott már olyan emberrel legalább egy név nélküli le vél erejéig, aki megszenvedte azt, hogy őt ügynökként '56 után szabadon bocsátása fejében alkalmazták, talán tudja, hogy ezeknek az embereknek a lelkében nehéz kőként ott van a múlt, és nem fogják úgy lerázni magukról, mint kutya a vizet azt a szégyenlistá t, amit önök ki akarnak rakni az internetre, mint mondjuk Horn Gyula a maga “na és”ével. Nem úgy fognak majd viszonyulni ehhez a múlthoz, mint az önök elvtársai, akik mind a mai napig ott ülnek a patkóban, akik ezt a mocskos, erkölcstelen rendszert fölépí tették, működtették, a hasznait nap mint nap szedték. (Közbeszólás az MSZP soraiból: És közöttetek nem ülnek?) Képviselő úr, majd lesz módja hozzászólni, ha kíván. A másik újítás pedig az, hogy fel fognak rakni az internetre mindenféle adatokat válogatás n élkül. Szemben az alkotmányügyi bizottsággal mi kíváncsiak voltunk az érintettek véleményére, akiknek végre kell hajtani ezt a törvényt. Elmondták, hogy az adatok töredékesek, a jelenlegi kapacitással ez a munka nem végezhető el, hozzákezdeni se nagyon érd emes, az iratok egy jelentős részének a digitalizációja nem lehetséges a jelenlegi technikai feltételek mellett. Nem beszélve arról, hogy az információk összefüggenek, tehát valószínű, hogy emberek tömege fog majd úgy gyanúba keveredni, hogy valójában nem lesz módja megvédeni magát, mint ahogy egyébként az átvilágító bírák előtt még volt jogorvoslati lehetőség arra, hogy az ember vitassa azt, hogy aktív érintettje volte a törvénynek. (10.10) Tehát summa summarum, a törvény azon túl, hogy erkölcstelen, poli tikai célját nem éri el, jogállami normáknak nem felel meg; azon túl nem is végrehajtható. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót a kisebbségi vélemény előadójának, Dávid Gyula képviselő úrnak. DR. DÁVID GYULA , a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője :
