Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 8 (235. szám) - Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László):
4085 ennek több mint a fele, tehát 14001500 közötti nagyságrend olyan településen van, ahol csak egy gyógyszertár működik. Azt mondom tehát, hogy azon a településen a konkurencia lehetősége sem áll fenn, ott nem fog tudni ebből a szempontból érvényesülni. Sőt, ha ezt a hatósági árrést megszüntetjük, miután ez a hatósági árrés, ha európai összehasonlító adatokat nézünk, jóval alacsonyabb, mint az Európai Unióban átlagosan alkalmazott; ha jól tudom - de korrigáljon az államtitkár asszony , az átlagos kiskeresked elmi árrés nálunk 15 százalék, az európai átlag 25 százalék fölött van. Ez is mindig, minden évben vita, főleg a gyógyszerészek panaszkodnak emiatt, hogy legalább egy emberibb árrésszabályozás jöjjön be. Nyilvánvalóan, ahol nincs konkurencia, ha ezt a limi tet megszüntetjük, kénytelen lesz emelni a patikus, és nem ő lesz a hibás - hiszen hány száz, 600700 patikának ad most az állam külön támogatást azért, hogy működjön? (Dr. Vojnik Mária közbeszól.) De, van külön. Ne haragudjon, kiegészítő támogatást kap tö bb száz patika ma, mert az árbevétele miatt nem tudja üzemeltetni a patikáját. Az volt a bizottsági beszélgetés során a vélemény, hogy ha netán kialakul olyan helyzet, hogy még nehezebb helyzetbe kerülnek ezek a patikák, akkor több támogatást fognak kapni, akkor hol van itt a verseny, tessék mondani?! Nincs verseny. A másik az, hogy jogszabályt akkor kell változtatni, ha működési zavar van - működési zavar nincs, ebben egyetért mindenki, megfelelő színvonalú , vagy megvan erre a társadalmi igény. A Gyógysz erész Kamara prezentálta az ezzel kapcsolatos felmérését, gondolom, közben osztályvezető úr is megkapta, mert mi megkaptuk az ezzel kapcsolatos anyagot. A lakosságnak nincs ilyen igénye, sőt a lakosság attól fél, hogy ennek az intézkedésnek a következtében emelkedni fognak az árak. Arról nem is beszélve, hogy a kihirdetés ettől kezdve megszűnik, mert megoldhatatlan. (10.30) Nem is tudom elképzelni, megmondom őszintén, mondjuk, két hét múlva lejáró készítmény kapcsán elkezdi hirdetni a patika, hogy végkiárus ítás, most tessenek jönni, most leviszem ennyivel, annyival az áramat, most tessék bespájzolni és hazavinni. Szóval, hihetetlen zavarokat okozhat ez az egész módosítás. Kérem, hogy gondoljuk végig! És érdekes módon a gyógyszergyártók is azt mondják, hogy e z így nem jó, mert a gyógyszerpiaci hatások nem tudnak érvényesülni ennek kapcsán. Tehát igény nincs rá, egyáltalán nem biztos, ezt senki nem tudta egyértelműen bebizonyítani, hogy árcsökkentő hatása lesz, sőt a résztvevők inkább abban értenek egyet, hogy a kezdeti időszakban mindenféleképpen áremelő hatása lesz. Hogy aztán ez összefüggésben van a támogatotti kontingens, támogatási forma megváltoztatásával, a fixesítéssel, ami óhatatlanul gyógyszeráremeléshez fog vezetni, ebben, gondolom, mindenki egyetért, ha fixesítésre tér át, és itt tulajdonképpen a hatások összemosásáról van szó. Senki nem kérte, senki nem kívánta ezt a változtatást. A tárca sem kérte, hisz azt mondta a résztvevőknek, hogy nem fogja belerakni a törvénybe, mégis az utolsó pillanatban bel ekerült. Akkor kinek az érdeke ez? Nem hallottunk erre választ, mert a betegeknek biztosan nem érdeke. És a felelősségbiztosítás kérdésköre ezzel összefüggésben is vizsgálható. Mindenféleképpen megoldást kíván, hogy az állam ne tudjon teljesen kivonulni a felelősség mögül abban az esetben, ha a gyártó, mondjuk, felszívódik, tehát ezt mindenféleképpen szabályozni kell. Az elnök úr, hála istennek, nem figyel, nem élek vissza a türelmükkel. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Önnek igaza van, miután az én figyelmetlenségem volt az oka, soha többet nem veszem el ezt az egy perc kilenc másodpercet más felszólalásából. (Derültség.) A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a képvisel ői felszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben, ahogy ezt elfogadtuk a napirendi ajánlásnál is. Legelőször természetesen az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, így Kárpáti Zsuzsának, a Magyar Szocialista Párt képviselő asszonyának. Parancsoljon, 10 percben öné a szó.
