Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 8 (235. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4064 eljárás nem a legjobb pályázó, nem az állam számára legkedvezőbb pályázó kiválasztására szolgál, hanem arra, hogy az egymással összejátszó pályázók a legmag asabb árat érjék el. (8.40) Ezeknek a pályázatoknak tulajdonképpen már vesztese sincs, hiszen a nyertes pályázó munkalehetőséget biztosít a vesztes számára. A büntető törvénykönyv módosítását célzó javaslatnak számos rendelkezése van még, amint hallottuk e zt az államtitkár úrtól és az előttem szóló vezérszónoktól. A módosító javaslataink nyomán kialakuló részletes vitában ezzel kapcsolatban a FideszMagyar Polgári Szövetség álláspontját részletesen ismertetni fogjuk. Számos javaslat és megoldás támogatható, de az általános vitára való alkalmasság kérdésében a szövetség képviselőcsoportja tartózkodó álláspontot foglalt el a bizottság vitájában, éppen azért, mert a törvényjavaslat indokoltságát kérdőjeleztük meg. De ha már megtörtént, és erről a törvényjavasla tról vitatkozunk, akkor a számos pozitív eleme valósuljon meg. Ez a mi álláspontunk is. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Kis Zoltánnak, az SZDSZképviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek. DR. KIS ZOLTÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A büntető törvénykönyv módosításával az utóbbi három évben már szép számmal foglalkoztunk, lassan kezd rutinná válni, és a módosítások részbeni indoka mindig az aktuális e urópai uniós irányelvek, illetve bizonyos esetekben rendeletek, amelyek kötelező érvényűek a belső jogban történő alkalmazásra is. A másik indok az, hogy az élet olyan ügyeket produkál, illetve olyan tényállások kerülnek napvilágra, amelyeknek egyértelmű r endezése, az értelmezése, valamint a bírósági gyakorlatra való egységes hatása indokolja a törvényi szabályozás módosítását. Örülnék annak, ha végre egy normális büntetőjogi kódex átalakítására kerülne sor, és lezárnánk azokat az ügyeket, amelyeket itt így szakaszosan hozunk, de kétségtelen tény, hogy a jelenleg előttünk fekvő büntető törvénykönyvi módosításra is szükség van, többek között olyan indokok alapján, amelyek a korábbi módosítást követően az európai bizottsági életre, az európai tanácsi döntések szerint alakultak, illetve kényszeríthetőek ki a Magyar Köztársaság jogalkotásából. Ilyen - és ezzel foglalkozni kell - az egyik tényállás, amely a kiutasítás végleges időtartamához igazodik, hiszen európai uniós tagok vagyunk, az itt élő európai uniós áll ampolgárok kiutasítása nem mehet csak úgy, mint, mondjuk, egy harmadik világbeli bűnelkövető esetében. Itt a szigorítás nyilvánvalóan érthető, amely azt mondja, hogy végleges kiutasításra akkor kerülhet sor európai uniós tagállam állampolgára tekintetében, ha az legalább tíz év vagy afölötti fenyegetettségű bűncselekmény miatt jogerősen elítéltetett. Számos értelmezési probléma merült fel korábban a pártfogói felügyelet kapcsán, egyesek még annak szükségességét is megkérdőjelezték, de az élet bizonyította, hogy a pártfogó felügyeletre igenis szükség van. A pártfogó felügyelet segítséget nyújt arra, hogy a korábbi bűnelkövető ismételten vissza tudjon illeszkedni a társadalmi életbe, valamint azon veszélyeztetett időszak alatt, amíg a bűnismétlés esélye megvan , egy olyan kontroll alatt álljon, amely ettől őt távol tarthatja. Itt azonban a pártfogó felügyelő jogosítványai nem voltak egyértelműek, ez a szabályozás most a sértett vonatkozásában a pártfogói felügyelő tevékenységi körét is rendezi, és a korábbi jogé rtelmezési problémákat talán meg is fogja szüntetni. Nagyon helyes és örvendetes, hogy a közfeladatot ellátó személyek körébe bekerült a szakértő, és bekerültek az oktatási intézményben dolgozók is, hiszen a szakértő - és itt ezelőtt fél évvel, illetve még annyi sincs, három hónappal ezelőtt tárgyaltuk az igazságügyi szakértőkről szóló törvényt, ahol már felmerült - különleges védelmének, illetve különleges státusának a megadása is indokolt,
