Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HORVÁTH CSABA, a gazdasági bizottság előadója:
4044 gyorsforgalmi út, és négy másik állami beruházás keretében épülő szakaszát a kohéziós alapból finanszírozzák. Az állam és az ÁAK Rt. között kötendő rendelkezésreállási szerződés ugyanis független a kereslettől, így a beszedett útdíjból származó bevétel mértékétől is, továbbá az M0s kohéziós alapból támogatott és nem támogatott szakaszai finanszírozási szempontból külön kezelhetők. Az M0 hivatkozott s zakaszai befejezetlen beruházások, esetükben az építési és rendelkezésreállási kockázat döntő része a magánpartner oldalán jelenik meg. Az autópályafinanszírozás átalakításával összefüggésben szükségessé vált a 2005. évi költségvetési törvény módosítása i s, az egyedi kezességvállalási keret 225 milliárd forintos összegének 375 milliárd forintra történő emelése. A 150 milliárd forintos kötelezettségvállalás lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. magánbefektetői forrás bevonásán alapuló autópályaépíté si rendszer átmeneti finanszírozása érdekében külső finanszírozási forrást vehessen igénybe, az ezen felüli kötelezettségvállalás pedig a MÁV Rt. működési költségeit és pályaberuházását finanszírozó hitel, továbbá a BKV Rt. hiteligénye miatt szükséges. Tis ztelt Országgyűlés! Amennyiben az ÁAK Rt. vagyonkezelői helyzete rendezett, úgy magasabb hitelminősítéssel bocsáthat ki kötvényt a nemzetközi tőkepiacokon, és finanszírozási költségei is csökkennek, amely végső soron kedvezően hathat a szolgáltatás árára i s, emellett a törvénymódosítás további autópályaszakaszok megépítésére is lehetőséget teremt. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és az autópályaépítések gyorsítása érdekében a kormány szándékát támogatni szíveskedjé k. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötö t perces időkeretben. A gazdasági bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Elsőként megadom a szót Horváth Csabának, a bizottság előadójának. A képviselő urat illeti a szó. HORVÁTH CSABA , a gazdasági bizottság előadója : Köszönöm a szót. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság június 1jén tárgyalta a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi törvényt, valamint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről s zóló 2004. évi törvény módosításáról szóló T/16397. számú törvényjavaslatot, amelyet a gazdasági bizottság 13 igen, 10 nem és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak talált. A 2003 decemberében meghozott alaptörvény három tekintetben volt rendkí vül jelentős, mondhatni, korszakalkotó. Egyrészt önmagában az a tény, hogy a gyorsforgalmi közúthálózatról törvény született; másrészt az a rendelkezés, amely kimondta, hogy az úthálózat fejlesztése közérdek, ezért lehetővé tette a fejlesztéshez szükséges kisajátítások gyorsabb lebonyolítását; és nem utolsósorban előre rögzítette a törvény, hogy a 2005 és 2007 közötti időszakban mekkora költségvetési forrás álljon rendelkezésre erre a célra. Meggyőződésem, hogy a gyorsforgalmi úthálózatról szóló törvé ny elfogadását követően az ez irányú fejlesztések minden eddiginél gyorsabb ütemben valósultak és valósulnak meg, elősegítve ezzel hazánk infrastrukturális kapcsolatainak jobb kiépítését. Mindez hozzájárul gazdaságunk élénkítéséhez, új munkahelyek teremtés éhez és a regionális különbségek csökkentéséhez. Az a csomag, amelynek részét képezi sok száz kilométernyi új autópálya, illetve gyorsforgalmi út megépítése, ma Magyarország versenyképességét a legjobban és a legkedvezőbb irányban befolyásoló tényező. Nyil vánvaló, hogy ezek az infrastrukturális beruházások megteremtik, illetve javítják a kedvező befektetési környezetet, és Magyarország számára ezek a beruházások közép- és hosszú távon sokszorosan megtérülnek. Más lehetőség nincs, hiszen a befektető az infra struktúra
